Seite - 351 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

351 Itt szintén éjszaki irányt vesz föl s a széles völgyben megtartja ezt az irányt Saalfeldenig s a „Steinernes Meer14 aljáig, valamint tovább az éjszaki Alpesek mésztömbjei között, egy helyen kanyarodva nyugot, majd keleti irányban Bajorország határa felé. Miként a Pinzgau többi része csak a Salzach völgyéből és mellékvölgyeiből, úgy a Közép-Pinzgau éjszaki része csak a Saale völgyéből és folyó vidéke völgyeiből áll. A Salzach-völgy hegykörnyezetét éjszak felé a Kitzbüheli hegycsoport, dél felé a Közép-Alpesek hatalmas főtömegének, a Magas-Tauernnek egy Bányászlak a Rauris melletti Goldberg alatt. része alkotja. A nyugatról keletre futó Tauern-főgerincztől, a mennyiben Pinzgauhoz tartozik, a kisebbeket nem is említve, tíz nagyobb, a hegységre függőleges irányban menő harántvölgy nyúlik le délről éjszak felé a Salzach hosszanti völgyébe és épen ezen völgyekben, a melyeknek hátterén számos, a Grossvenediger (3.673 méter) és Wiesbachhorn (3.577 méter) hegyek magasságánál alig alacsonyabb jégcsúcsok emelkednek ki a Venediger, Granatspitz, Grossglockner alsó csoportjaiból és a raurisi arany hegységből, épen e völgyekben kell keresnünk a Pinzgau tulajdonképi pompáját. A Saale völgyében azonban a Leogangi és Loferi hegység, a Steinernes Meer és a Reiteralpe ragadják meg a figyelmet az éjszaki Alpesek jellemző vonásai által; hatalmas mésztömbök ezek, melyek meredek sziklafalakkal esnek le