Seite - 359 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

359 Kaprun várát, még mielőtt a XV. században az érsekség hűbérűl magához váltotta, a Veiben és Puchheim családok birták. Ez sem szabadul- hatott meg a Pinzgauban levő többi érseki várak közös sorsától: 1526-ban a parasztháborúban lerombolták. A Kaprun-voÍgy épen úgy, mint a Fusch a Grossglockner-csoportba nyomúl be s a Tauern főgerinczénél kezdődik. Alsó részében erdőgazda- sága, festői vízesések és oldalszakadékainak színfalszerű beszakadásai teszik Saalfelden és a Steineraes Meer. érdekessé. A magasabb völgylépcsőzet, a fanövés határán már túl fekvő Wasserfallboden (körülbelül 1.600 méter magasságban) a magas hegyi vidék egész komorságában tűnik föl. A vízfolyások által szaggatott barnás- zöld réten havasi kunyhók feküsznek s a dél-nyugati párkányon van az osztrák alpesi egylet által épített menedékház, a Rainer-kunyhó. A völgy fölött azonban a Magas Tauern egy pár legfenségesebb csúcsa trónol, a Magas Tenn, a kis és nagy Wiesbachhorn, a Glockerin (3.420 méter), a magas Bärenkopf, a Hoch-Eiser (3.204 méter) és éjszak-nyugatra tolúlva a Kitzstein-Horn (3.194 méter). A völgytalaj fölött csekély magaslatban végződik a kis és nagy Wiesbachhorn között aláhanyatló Wielinger-Kees.