Seite - 364 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

364 meghatározni. Alsó-Sulzbach ásványai között kiváló epidotok foglalják el az első helyet. A nyugatra fekvő Felső-Sulzbach-völgyben a legfelsőbb völgy- lépcsőzet megkapó hatású : zöld völgytalaj szétszórtan fekvő havasi kuny- hókkal, körülvéve a keleti völgypárkányzat sziklafalaitól s a nyugatinak hófedte hegyeivel, hasadékaival, jégáraival s az abból völgybe omló pata- kokkal, háttérben a főgerinczről lehúzódó Obersulzbachkees, mely felé hatalmas hófedte csúcsok, közöttük középen s az egész kép fölött uralkodva a Nagy-Geiger (3.352 méter) emelkednek. Később föntebb a völgyzárlatnál a Nagy-Venediger már keletre látszik a Nagy-Geigertől. A Nagy-Venediger megmászása éjszak felől rendesen Oberstílzbachból történik, s a német és osztrák Alpes-egyesűlet ennek megkönnyítése végett ebben a völgyben a kürsingi kunyhót (2.781 méter) építette. Neukirchenen túl a pinzgaui völgyi út a nagy Dürnbachauba lép. A Dürnbach az éjszaki hegység egyik legrombolóbb patakjának mutatja be magát azon törmelékmennyiség által, melyet a liget fái és bokrai között nagy távolságig lerakott. Kiömlésével ferdén átellenben a Felső-Sulzbach- völgy vizének egy ága ömlik belé, a mi szintén hozzájárúl a víz torlódásához s így e vidéken újból elmocsárosodva találjuk a Salzach-völgyet. A Dürnbachauból az út a Krausen kápolna mellett megy el, a hol egy tábla figyelmezteti az útast a Venediger megtekintésére. A felső Salzach- völgy aligha oly vonzó más helyen, mint itt a Rosenthal kezdetén. A zöld völgytalajon, mely az éjszaki lejtő aljától a Sulzbach-völgyek torkolatáig terjed, világos kő- és sötét faházak állanak magánosan, vagy csoportosan számos szénáspajtákkal együtt. Az Alsó-Sulzbach végső lépcsőzetéről a Sulzaui vízesés ezüst szalagja csüng le. A völgylejtőt a Sulzbach-völgyek sarkain és felettök a középén álló Mittelkoglt sötét erdők borítják. Föléjök emelkednek a magasabb hegyek falai és csúcsai, melyekről itt-ott hó csillámlik, annak fényébe vannak öltöztetve a háttérben levő hóhegyek, mindenek előtt az Alsó-Sulzbach végén, egyenesen a Sulzaui vízesés fölött emelkedő nagy és kis Venediger. Ha ezután a völgybe befelé tekintünk, Hieburg romjai fölött meglátjuk a Nesslinger Wandot, mely mellett a fiatal Salzach megy el mindaddig, míg a Krimmli Acheval egyesül, továbbá a mindenütt, különösen pedig sarkán, a Falkensteinnál, az erdőn áttörő sziklafalakat s mögötte a Plattenkoglt, keletre pedig az alant erdős, fölebb halványzöld palahegységet, a melyeknek legnevezetesebb kúpjai a Gernkogl (2.261 méter) és a Wildkogl.