Seite - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

380 Az említett tárgyakon kivűl, melyekből teljes bánya- és kohóüzemre következtethetünk, az anyag-készlet rakodó helyein s a kohók mellett az álta- luk használt agyagedények cserép-töredékei és fölemésztett állatok csontjai is színre kerültek. Mindezen leletek a Mitterbergalpon föltárt bányamívelés korát elképzelhetetlen réginek mutatják. Nem tekintve azt, hogy erről (okmányról nem is szólunk) semmiféle hagyomány sem emlékezik, és hogy mindeddig semmiféle újabb korból származó tárgy ott elő nem került, már a kő-, réz-, bronz- és csontszerszámok alakja és anyaga, s a csontjaikból fölismerhető házi állatfajok is azon korszakra mutatnak, melyben az ország lakosságának egy része a szomszédos Előalpesek tavain czölöpépítményekben volt letelepülve. A Mitterbergalpon talált ezen rézbányák és kohóhelyek s a közeli tavak czölöpépítményei közt nagy jelentőségű középső tagot képez egy, a Salzach völgyében Bischofshofen mellett fekvő s többszörös gyűrűsánczczal körűivett Götschenberg nevű hegyorom, melyen az ott megejtett ásatások kőkorszak- beli eszközök gyártási helyét tárták föl. Föltalálható volt itt főként a kőbalták készítésére gyakran használt anyag, a Salzach zátonyairól szedett szerpentin a kikészítés minden fokozatában az oda vonszolt nyers szikladarabtól kezdve a tökéletes szerszámig, s mellette egészen olyan mesterségű cserepek és edények, minők az érczbányákban ép úgy, mint a czölöpépítményeken hasz- nálatosak voltak, továbbá a fölemésztett állatok csontjai és ércz-salak kerültek elő. Az e helyen egykor tevékeny népségnek tehát a bányamunkásokkal és czölöpökön lakókkal összeköttetésben kellett lennie, mert nem tekintve az agyagedények közös alakját és díszítési módját, föltalálható volt e telepen egy részt a bányamívelőktől nyert réz-salak, más részt pedig a czölöpökön lakók és rónaságra települt kortársaik részére ők szállították a réz költséges volta miatt még mindig nélkülözhetetlen kőeszközöket, melyekhez a halmos és sík földön hiányzott az alkalmas anyag. Ezen csodálatos telep rávezet bennünket arra is, miként jutottak akkori- ban az emberek az ércztelephelyek fölismerésére. A kőeszközöknek minden valószínűség szerint már mesterségszerű előállítása folytán szükségessé vált ugyanis, hogy az előjövő kőzetnemeket megvizsgálják és természetes fekvő- helyükön fölkeressék, s e czélból a patakok és folyók torlaszain kutatva s utóbb e vizek mentén fölfelé haladva, előbb a víz által tovagörgetett fényes érczdarabokat, utóbb magukat az ércztelepeket is megtalálták. Fölöttébb valószínű, hogy később, midőn a vas került használatba, ezen fémet is számos helyen érczeiből állították elő. E mellett szólnak