Seite - 414 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2
Bild der Seite - 414 -
Text der Seite - 414 -
414
is hihető. Az új domot olyan arányokban tervezték, melyek messze meg-
haladták a később csakugyan fölépült egyházét, s melyekhez a város aránylag
szűk területe egészen alkalmatlan lett volna. Minthogy Farkas Detre maga
már nem volt azon helyzetben, hogy az új építést megkezdje, utódaira
maradt az, kik sokkal szerényebb tervvel megelégedtek.
Azon építészeti művek közül, melyeket Farkas Detre létesített, mint
monumentálisak említést érdemelnek az istálló (Marstall), a Neubau nevű
palota, melynek részben ma is meglevő belső díszítményeit ízlés és fényűzés
jellemzik, a Mirabell kastély, végűi a Sebestyén-temető középső kápolnája
és colonádjai. Sok kisebb épület, példáúl a kapuezinusok zárdája, egy új
híd, Mülln Augustinus-klastrom művészi szempontból jelentéktelennek.
A pénzt, melyre az érseknek ily roppant vállalatokhoz szüksége volt
(sokat, a mi nem tetszett neki, újra lebontatott), jelentékeny adóemeléssel
igyekezett megszerezni, mi nem fokozta népe vonzalmát, a mint uraskodó,
ellenmondást nem tűrő természete miatt káptalana s legközelebbi környezete
sem szerették. A külügyi politikában, a mennyiben erről szó lehet, nagyon
önálló magatartást követett. Támogatta ugyan a császárt a török hábo-
rúkban, melyekben a salzburgiak zsákmányul ejtették azon diadaljeleket,
melyek a múzeumot még most is díszítik. Függetlenségi érzését azonban
egy rendeletben fejezte ki, mely a kanonokokat örök időkre arra kötelezte,
hogy soha Habsburgot, vagy Wittelsbachot érsekké ne válaszszanak. Ez a
rendelet, mely nagyon alkalmas volt az érsekség önállóságának megőrzésére,
a sacularisatióig érvényben maradt.
Ellenséges érzelme főleg Bajorország irányában, mely hosszú gyöngeség
után épen akkor tett szert Miksa, a híres herczeg és későbbi választó
fejedelem alatt új erőre, az idők folyamán Farkas Detrénél egyre élénkebb
lett s végűi vesztét okozta. A viszály ekkor is leginkább a só-kivitel és a
só-árak, továbbá Berchtesgaden körűi forgott. Ez a XII. században alapított
prépostság császári kiváltságokkal független, végűi közvetetlen birodalmi
állást szerzett magának. De közeli fekvése, valamint a halleini sóbányákban
való része ép oly fontos, mint kényelmetlen szomszéddá tették Salzburgra
nézve. Már a középkorban egyik főczélja volt a salzburgi politikának
Berchtesgaden bekebelezése, s a prépostság pénzzavarának ügyes fölhaszná-
lásával a XIV. század vége felé sikerűit is e czélt elérni. A pápa és a császár
már beleegyeztek, midőn Bajorország ellenmondása meghiúsította a dolgot.
Azóta Berchtesgaden Bajorország felsősége alá tartozott, s a viszony még
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg)
- Band
- 6/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1889
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.07 x 21.88 cm
- Seiten
- 298
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch