Seite - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

416 alkalmaztak, mire mindenki meghajolt, egy kis rész azonban kivándorolt. Márk, ki szerette az élvezeteket és a pompát; ő építteté Hellbrunnt s köze- lében két más kastélyt, de már 1619-ben 45 éves korában elhunyt. Ekkor Bajorország és Ausztria egyformán azon dolgoztak, hogy az 0 családjukból való herczeg választassék meg. De a kanonokok szilárdan ragaszkodtak a Farkas Detre által kitűzött elvhez s a magok köréből gróf Lodron Párist választották meg (1619—1653). Ez uralkodó, a ki a harmincz éves háború viharaiban kis országának meg tudta őrizni a zavartalan békét, Salzburg legkitűnőbb fejedelme volt az utolsó századokban. Lényegesen megkönnyítette ugyan neki az ellenség távol tartását Salzburg fekvése, mely messze esett a nagy harezok színhelyétől s az európai hadak útjától, de ildomos politikája és azon ideje korán kezdett fáradozása, hogy Salzburgot bevehetetlen várrá tegye, szintén hozzá járúltak a sikerhez. A nagyszerű erődítési művek az ő kormányzata első tizenöt évének- alkotásai. Bevehetetlenné tette a Mönchsberget s az egész Kapuzinushegyet hatalmas fallal övezte. Ez építmények nagy költségei s a még nagyobb járúlékok, melyeket a császárnak a háborúban birodalmi adóképen kellett fizetni, súlyos teher- ként nehezedtek ugyan a lakosságra, de mégis ezek képviselik az egyetlen bajt, melyet a háború az országra hozott, s mely szóba sem jöhet ama romlással szemben, mely a birodalom legtöbb más részét sújtotta. A pénz behajtását lényegesen megkönnyítette ama kitűnő rend, melyet Paris tartani tudott, valamint az, hogy a rendi gyűlést visszaállította s azt leginkább pénzügyi hatósággá szervezte úgy, hogy az adót nemcsak maga ajánlotta meg, hanem behajtását s a befolyt pénz kezelését is az végezte. Hatalmas erődítményeivel Salzburg egész Bajorországnak a menedék- helyévé lett, midőn Gusztáv Adolf 1632-ben Münchenig hatolt; híre járt, hogy csak az ostromnak előre látható nehézségei bírták őt arra, hogy Salzburg ellen támadást ne próbáljon. Mikor 1648-ban a svédek és francziák árasztották cl Bajorországot, az öreg Miksa, ki 37 évvel azelőtt Farkas Detrét legyőzve diadalmasan vonúlt be a városba, most mint menekült sietett oda. Páris meg tudta hiúsítani Wallenstein azon kísérletét is, melyet ez kevéssel bukása előtt tett, hogy csapatokat küldjön téli szállásra Salzburgba s így kerítse hatalmába az országot. Az elzárkózás s a takarékosság rendszere lehetővé tette Párisnak, hogy a béke munkáiban fölötte figyelemre méltó tevékenységet fejtsen ki.