Seite - 433 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

433 kalapon; ezeket, ha hátra vagy egymás felé lengenek, nem bántja senki; de, ha előre hajladoznak, elcsenésre csábítnak mindenkit, a kinek a foga ilyenekre vásik. A darócz-, kétnyüstös- vagy bór-„térdnadrág" már csaknem minden- felé házi vagy dolgozó viseletté sülyedt; a gasteiniak szép bársony szegélyű selyem nadrágjairól még ma is beszélnek az unokák. A jobb nadrágzsebben tartott kés- és kanál-tok és fenkő is a kurta nadrág sorsára jutott. A verekedő vasgyűrű pedig a törvény szeme elől mélységes homályba vonult vissza. Azok az idők jóformán elmúltak, mikor még ez járta : „Ütni egy vasgyűrű, lődözni egy puska, S szeretni egy lyányt a helyre-legény jussa." Eltűnt egyszersmind a hosszú bőrnadrág a késtokmánynyal, a bőr- szeletekkel és pávatollal levarrott „hasöv", végre a vásározó parasztok, kocsmárosok, kalmárok és marhakcrcskcdők tüszője („Geldkatze"). A bokáig érő rövid kapeza is már csak munkaközben használatos. Az alacsony, keskeny karimájú, félkemény nemezkalap, a zeke, a hosszúdad kabát, a hosszú posztó nadrág falusi viseletté válnak. A zekéken látni még félkerek vagy makkformájú sűrű ezüst gombokat. A bőrből vagy disznóhólyagból készült bugyelláris helyébe a szakaszokra osztott erszény lépett. A zöldmázas, sárgarczes kurta makrapipa helyét az erezett ulmi, vagy még inkább a festett porczcllánpipa foglalta el. Ez az ezüstrezű pipa lánczostúl, a nehéz ezüst óraláncz lógó csecsebecsével, némelyik hazavénűlt katonánál egy György-tallérral, — leggyakoribb vasárnapló pompája a férfiaknak. Népszokások és erkölcsök. Az életnek három határköve, születés, lako- dalom és halál, az évszakok változásai s az egyházi év ünnepei minden lakosság közt hasonló, de egyszersmind sajátságos szokásokat idéznek elő. Keresztapát rendesen valamennyi egymás után születő gyermek számára választanak, csak ha már több elhalt, van a szokás durva megsértése nélkül egy másiknak választása megengedve. A keresztapa keresztfiának, a kereszt- anya keresztlyányának a keresztelő után, rendszerint paszitakor, ajándékot ád, mely gyakran két ingből áll, egyik a keresztgyerek hatesztendős, a másik felnőtt korára van szánva. Szépen összahajtják, piros szalaggal átkötik, s egy-egy régi nagy ezüstpénzt dugnak bele keresztelő ajándékúl. A kereszt- koma azontúl baráti és tisztes tanácsadói viszonyban áll komáihoz, kereszt- gyerekeit pedig meg-megajándékozza, húsvétkor piros tojással, megköszöntő F.-A. 55