Seite - 461 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

461 Már az első telepedéskor minden régi faluhatár földjei három telekre (Zeigen) osztattak : a téli, nyári és ugarföldekre, melyeknek még ma is megvannak a maguk külön neveik (Unter-, Ober-, Hinter-, Stadel-, Kirch- feld, stb.). Mindenik falubeli törzsökös lakosnak megvolt e három telekből a maga határjeles része. Ezért még ma is a falu házai a hozzá tartozandó földeknek nem közepén állanak, se szélén, hanem gyakran fertály, sőt félóra járásnyira is egyes telekrészeiktől. Csak a jelen század folytán újonnan keletkezett Leopoldskron és Neumaxglan helységek tesznek kivételt. Ezek olyan földterület fölosztása által keletkeztek, melyre a hármasgazdaság régi faluszerkezete nem talált alkalmazást. Ott a házak sorjában a hozzájok tartozó földeken állanak. Hol váraknál vagy udvarházaknál törvényszékek állottak fenn, ott a falu, melynek szabad földbirtokosaiból a törvényszék alakúit, megnyerte a vásárjogot, ha két órai kerületben nem volt város, vagy valamely más mezőváros. Azért ezeket a vásárjogokat egészen a XII. századig vissza- nyomozhatjuk. A grossarli, gasteini, raurisi, fuschi Tauernvölgyekben az utolsó házak csak egy pár órányira vannak a Magas Alpesek gerinczétől. A pinzgaui „Sonnberg"-eken, Werfen, Radstatt táján, a Lungauban 1.200— 1.500 méternyi magasságban is vannak parasztházak. A szántóföldben, jószágállományban, rétben, legelőben való birtok egyenlőtlenségén alapszik a kisház, a közepes parasztház és a „nagygazda44 tanyájának különbsége. A „kis-házu vagy zsellérház (Seide, Söll'n, Geusche) földszint a szobát, kamarával vagy a nélkül, s hátúi egy kis ólat foglal magában egy néhány kisebb barom vagy egy-két tehén számára. A tornáczból, mely gyakran konyháúl és mosóhelyíil (Sechtel) is szolgál, ha nem a kemenczében főznek, lajtorja vagy meredek falépcső visz a padlásra, mely pajta gyanánt van. A kis-házak gerendákból vannak építve, de félig kőből is. A közepes parasztház a tulajdonképeni házra és a gazdasági helyisé- gekre oszlik. A ház és gazdasági épület igen sok esetben egy födél alatt van, néha külön egymás mögött, vagy mellett, vagy udvarszerű négyszögben, mint az ország szélén az Inn-kerület felé, vagy egyes ősrégi példákban a Radstatt melletti Schwembergen. Az egy tetős házaknál régibb együgyű építés szerint csűr és pajta az istálló hegyett vannak s néha nehéz följárás, a „csűrhíd" visz föl hátúi vagy oldalt a csűrbe. Újabb és módosabb körül- mények mellett az utóbbit kipallózott helyre tették át s ház és istálló között