Seite - 472 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

472 oszlik. A karácsonyi ének jelleme majdnem kivétel nélkül félig drámai; a párbeszédes része megható együgyüségű, helylyel-közzel nem minden humor nélküli, mely azonban nem érinti a szent dolgokat, csak a saját emberi gyarlóságra czéloz. A templomi énekesek alkotásai közül ezenkívül említésre méltók csinos Mária-dalaik, továbbá a Felső-Bajorország salzburgi és szomszédos (azelőtt salzburgi) részében honos költészete a lakodalmi daloknak, melyek az esketés után a templomi karról megzendültek, és a naiv, de minden egyszerűségök mellett is szívreható halotti dalok. Ezekben a Saale mindkét partján még ma is dívó dalokban az elhunyt maga fordul a jelenlévőkhöz, egy fájdalmas pillantást vetve az emberi mulandóságra s avval az intéssel, hogy az ő sorsáról példát vegyenek, elbeszéli halála történetét, azután megható búcsút vesz feleségétől és gyermekeitől, szüleitől és barátaitól s arra kéri nejét, hogy jámborúl nevelje a gyermekeket, „hogy majdan boldog viszontlátás örvendeztessen meg mindnyájunkat". Végül megköszöni a papnak a szent sakramentomok kiosztását s istenhozzádot mond mindazoknak, kik megadták neki a végső tisztességet. Midőn a középkor keresztény drámája a XVII. század kezdetével a megváltozott kor-izlés által visszaszoríttatott, sajátságos továbbfejlődését, miután már egy századnál tovább nem gondoltak vele a műveltek, a dél- németországi, de kivált az alpesi katholikus parasztnép vallásos játékaiban találta meg. Csak a jelen század közepe óta kezdték az oberammergaui és brixleggi játékok a művelt világ érdeklődését újból a népszínjátékra fordítani. Minthogy a vidám karácsony ideje legdúsabb anyagot nyújtott drámai földolgozásra, a karácsonyi játék kisebb drámák egész sorára oszlik, melyek : tanya- vagy adventi játékok (József és Mária tanyát keresve Bethlehcmbcn), pásztorjátékok, vízkereszti játékok és paradicsomjátékok (az első emberek esete a megváltás okáúl és ellentétjéül adva elő). E játékok közül Schröer már 1858-ban közzétette a „Gasteini paradicsomjáték u-ot és Hartmann nem régiben Laufen-Oberndorfból és Halleinból karácsonyi játékokat adott ki. De különös figyelemre méltónak tűnik föl annak kimutatása, hogy ezek a játékok a XVI. századig visszaszolgálnak s Hans Sachsnak, a nürnbergi mesterdalnoknak két egyházi drámájával sokképen szószerint egyeznek. Hans Sachs drámáinak ezen népies földolgozásaiban tehát a XVI. század népszínjátéka előadásmódjával és színpadi berendezésével századokra meg