Seite - 483 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

483 működtek ; abban az időben a zene vezetőjétől még azt is követelték, hogy önalkotta műveket adjon elő, s Mozartnak egyre új szerzeményekkel kelle előállnia, nem csupán a saját állásánál fogva, hanem zeneszerzésben többé nem működő atyja helyett is. Mozartnak szülővárosában töltött ideje tehát a legtevékenyebb munkásságnak, gazdag és sokoldalú alkotásnak volt a korszaka, melyről tanúbizonyságot tesz az 1772 nyarától 1777-ig kétségtelenül Salzburgban szerzett műveinek hosszú sora. Ide számíthatók a templomi szertartásokra irt műveken kivűl a nagyobb terjedelmű szerzemé- nyek közül: a „Re pastore" opera, 7 zongora-concert és sonata, 7 symphonia, 3 vonós négyes, 6 nagy divertimenti, aztán a Lodron-féle éjjeli-zene-szerze- mények s Haffner polgármester leányának, Elizának esküvőjére szerzett s Haffher-zene név alatt ismeretes nagy serenade-ja. Az áldásos művészi alkotásnak eme korszaka fölött azonban egy sötét felhő borong, mely egyre nagyobb árnyat vet : Mozartnak fejedelméhez való viszonya. Akárhol keressük, akár a fejedelemben, akár a művészben Colloredo Jeromos érsek- fejedelem neheztelésének okát, az tény, hogy az érsek soha sem ismerte el Mozart művészi alkotásainak érdemét, megvetőleg bánt vele, sőt több ízben meg is alázta. Egy ismételve kérelmezett hosszabb szabadságidőnek megtagadása szolgáltatott végre okot arra, hogy Mozart 1777 szeptember havában szolgálati viszonyát fölbontsa és Salzburgot oda hagyja. De Mozart, a ki művészi nagy híre daczára megfoghatatlan módon sem Franczia-, sem Németországban nem birt még egy olyan szerény állásra sem szert tenni, a minőre ma akármely középszerű tehetségű derék zenemester is biztosan számíthatna, már 1779 januárban enged az érsek hívásának s fizetésének 500 forintra, Mozart határozott állítása szerint azonban csak 400 forintra emelése mellett visszatér s elfoglalja előbbi hivatalát, melyhez most még az udvari és székesegyházi orgonista állása is hozzácsatoltatik. Mozart most nagy buzgósággal fog hozzá az általa vezetett zeneintézetnek azon tapasztala- tok szerinti kiműveléséhez, melyeket a külföldön, különösen Mannheimban szerzett. Mozart Salzburgban töltött utolsó éveinek alkotásai : a „Thamos királyhoz" irt zene, nagyszerű énekkari hatásaival, a „Zalde" nevű német operette, a kisérő recitativ helyére lépett melodrámával, az „Idomeneo" opera s több templomi és kamarai zenedarab. Még nem mosódtak el a viharos diadal hangjai, melyek az „Idomeneo"-nak Münchenben 1781 január 29-ikén történt első előadását kisérték, midőn ugyanazon év május havában bekövetkezett Bécsben az az ismeretes, régóta várhatott katasztrófa, mely 61*