Seite - 484 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

484 örökre fölbontá Mozartnak az érsekhez és szülővárosához való viszonyát. Nyomasztó lánczaitól megszabadulva sietett most Mozart Bécsbe, diadalról diadalra, legmagasabb kifejlődése s kora halála elé. Salzburg nem lehetvén abban a helyzetben, hogy az élő és működő Mozartnak otthona maradhasson, legalább a mester emlékezetének és tiszte- letének kivánt otthona lenni. S midőn 1835-ben Schilling Gyula és Franki L. A. fölemelte szavát, hogy a nagy zeneköltő emlékszobra számára helyet keressenek : Salzburg volt az, mely az eszmét ténynyé változtatta s Mozart- nak Schwanthaler által készített álló-szobra 1841 nyarán már készen állt. 1842 szeptember 4-ikén hullott le a Titus-induló hangjai mellett a lepel Mozart első emlékszobráról. E mellett Mozart Salzburgban a zene művelésére és a Mozart-cultusra buzgalommal ható eleven emléket is nyert az 1841-ben alapított Mozarteum- ban. Ez az intézet, mely ma a „Mozarteum nemzetközi alapítvány" nevet viseli, a város és tartomány zenei életének középpontját képezi. Kezeibe van letéve a kitűnően igazgatott zeneiskola vezetése, továbbá a Mozart szülő- házában elhelyezett Mozart-múzeum a mesternek és családjának nagy számú értékes hagyatékával, aztán a Mozart-levéltár, bizonyára egyike egy nagy ember alkotásaira vonatkozó leggazdagabb gyűjteményeknek. Ennek az intézetnek az indítványára és buzgó közreműködésével költöztették át Salzburgba a Mozart-házikót is, azt a kerti házat a bécsi Freihaus egyik udvarából, melyben Mozart a „Varázsfuvolát" irta, s mely most a Kapu- czinus-hegyet koronázó bükkfaerdő lombos árnyaiból tűnik elő. A székesegyházi zeneegyesület az egykori Mozarteummal egyesülten, de a mai Mozart-alapítványtól külön, kizárólag az egyházi zenét műveli. Salzburgnak mai, fölötte élénk zeneéletéből, melynek középpontját a Mozart- alapítvány által rendezett és gondosan vezényelt zene- és ének-kari előadások képezik, két művészi jelenség tűnt elő, kiknek emlékezetét a jelenkor előtt haláluk még nem halványíthatta el : Spaur Mária grófnő, a Mösner Mária név alatt ünnepelt hárfa-művésznő, és Singer Péter benczésrendi szerzetes. Ez utóbbi emlékének kőtáblát állított a kegyeletes megemlékezés. Salzburg népdalai ép úgy, mint maga a tartomány és népe alpesi ter- mészetűek s a szomszéd felső-ausztriai és felső bajor Alpes-vidék közel rokon dalai mellé sorakoznak. Igen sok dal és ének van, melyeket itt is, amott is, változatlanúl énekelnek. Salzburg dalában úgy, mint lényegében és beszé- dében német. Német levén jellemére nézve, még annak fogyatkozásaiban is,