Seite - 501 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

501 büszke úri kastély, barátságosan hívogató kolostor vagy apátság, sem egyéb hatalmas külsejű épület; ott minden szerény, csak a szükségesre szorít- kozó, csekély terjedelmű és alakra nézve szegényes. Még a templomok is, melyekkel a tartomány szinte el van halmozva, építészeti tekintetben igen kevés kivétellel alkalmazkodnak az általános szokáshoz. A polgári építkezés a városon kivűl egészen jelentéktelen maradt, vagy a városból származó inkább sajátságos s legkcvésbbé sem mintaszerű formákhoz tartotta magát. A tartományban egyedül a paraszt építkezés dicsekedhetik sajátos és a maga nemében nem érdektelen fejlődéssel. A salzburgi parasztháznak nem keve- sebb, mint három egymástól jól megkülönböztethető alakzata van, s mind- egyiknek vannak formailag jól kifejlesztett példányai, melyek nincsenek híjával még a művészeti dísznek sem. A hegyek között van akárhány parasztház, melyet bátran parasztkastélynak nevezhetünk, s viszont ugyanott akárhány úgy nevezett kastély, mely alig különbözik a parasztháztól. És most tartsunk rövid szemlét Salzburg építészeti művei fölött kelet- kezésök időrendje szerint. Az ó-keresztény kortól a XI. századig terjedő időközben keletkezett épületekből nem maradt meg semmi sem a városban, sem a tartományban; a régi krónikák sok ilyen épületet említenek ugyan, de valamennyinek teljesen nyoma veszett. A kereszténység első századainak történetileg is jelentékeny emléke, s az Alpeseken innen egyedüli a maga nemében, noha nem tulajdonképi építmény a Maximus-, Rupert-, és Egyed- kápolna a Szent-Péter temető mellett a Mönchsberg sziklaüregében. E kápolnák legrégibb és legkegyeletesebb emlékei a festői és regényes szépségéről híres Szent-Péter temetőnek, átélték juvavum pusztúlását és vértanúságot is láttak; sőt elrendezés tekintetében néhány tudós hasonlóságot vél fölismerni e kápolnák és a római katakombák között. A román művészet idejéből is aránylag kevés építészeti emlék van Salzburgban. Magában a városban csak három olyan építményt találunk, melyek legalább alapformáik után úgy vehetők, mint a keresztény-germán kor ama legrégibb és teljesen kifejlett építésének alkotásai. A Nonnberg apáczakolostor keresztfolyosója köztük a legrégibb. Alaprajza négyszögű és nem nagy kiterjedésű, durva kivitelűs még fejletlen formái máig is érintet- lenül megmaradtak. Boltozatának alakítása, oszlopai és féloszlopai, továbbá az udvarra néző ívei határozottan a kora román építésre vallanak. Alig téve- dünk, ha keletkezését a XI. századba teszszük és amaz épület tisztes marad- ványának tekintjük, melyet a kolostor második alapítója, II. Henrik császár,