Seite - 510 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

510 kép különös tisztelet tárgya ; Salzburg és a szomszédos tartományok más templomaiban fordulnak elő ilyen Thiemo-féle Madonna-szobrok. Mind- annyian Máriát, mint Isten anyját, gyermekét karján tartva s álló helyzetben ábrázolják. Ujabb időben e szobrokat technikai és művészi szempontból meg- vizsgálták, de eddig nem bizonyult be, hogy czementből öntöttek és Thiemo korából valók volnának ; a vizsgálatnak különben még el nem döntött eredménye szerint az alakok ezementnemű kőanyagból szabad kézzel vannak formálva, nem öntve, és a XIII. és XV. század közötti időből valók. A ruha kitűnő alakítása és a kifejezés, mely a két előbbi alakon nagy szépségig és méltóságig fokozódik, noha egészben véve kiválóan román jellegű, mégis későbbi időre mutat. A Grossgmeinban levő, állítólag szintén Thiemo-féle Madonna-szobor talapzatán csakugyan 1473-dik évszám olvasható. Mind- azáltal lehetséges, hogy e tisztes és érdekes szoborművek eredete vissza- nyúlik Thiemóig, ki a művészi hírnevű Hirsan kolostor növendéke volt. Említést érdemelnek még a román kori nagy számú sírkövek a Szent- Péter és Nonnberg kolostor-templomokban és egyebütt. Ezeknek nagyobb része a XIV. századból való; nem annyira faragott, mint inkább márványba vésett művek, s nagyon egyszerű kivitelükön világosan fölismerhető a góth művészetbe való átmenet. A freskó falképeket, melyekkel, mintegy a népnek szóló képes bibliá- val, a németek a román korban a templomok belső falait oly szívesen díszítették, ha egyébként el nem pusztúltak, a későbbi századokban vagy bemeszelték, vagy stucco díszítménynyel födték el. Ujabb időben eszközölt javítások alkalmával gyakran akadtak ilyen falképek maradványaira; így legutóbb a Szent-Péter kolostortemplomban is. Egyetlen e nemű emlék maradt meg, mely azonban igen nagy művészettörténeti jelentőségű, t. i. a Nonnberg apáczakolostor templomában levő ősrégi freskoképek sorozata. Az elzárt, sötét előcsarnok, a hol a képek vannak, kétségtelenül a XI. szá- zadból való, a mikor II. Henrik császár a templomot építteté. Az előcsarnok éjszaki és nyugati falában kilencz boltíves fülke van, de közűlök most csak négy ép egészen, a többit későbbi átalakítások alkalmával beékelt boltozat pilléreivel félig befalazták vagy lehordták. A megmaradt fülkék színes keretűek, s mindegyiknek hátulsó falán, mely lapos, egy-egy szentnek élet- nagyságú mellképe látható. Ezek nem igazi freskók, hanem enyves festék- kel száraz vakolatra festett képek. Mindannyi ünnepélyes alak, a nyugodt nagyság és fönség hatását teszik és a byzanczi, vagy a ravennai mozaik