Seite - 511 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

511 képekhez hasonlítanak; fejüket köralakú dicsfény övezi, kifejezésük komoly, szinte merev, könnyű vonalakkal rajzolt és tompa színekkel festett ruházatuk egyszerű és nemes. Ujabb kutatók e tisztes képek korát a XI. század első felébe teszik, a mi összeesik azzal az idővel, mikor Henrik a templomot építteté. A hagyomány azonban, melyet néhány tudós is támogat, régiebbek- nek, sót Nagy Károly korából valóknak tartja e festményeket. A román képírás másik ága a minium-festés még mindig tekintélyesen van képviselve Salzburgban, noha újabb időben számos becses emlék elván- dorolt onnan. Első helyen áll a Szent-Péter kolostornak a XIII. századból való híres antiphonariuma arany alapra festett 500 pompás kezdőbetűvel és minium-képpel. Szép művek vannak a cs. és k. könyvtárban is. Az egy- házi javak elkobzása alkalmával nem kevesebb, mint 136 középkori kézirat, s azok közt 15 olyan, melyek minium-képekkel voltak díszítve, Salzburgból Münchenbe került és ott a királyi udvari könyvtárt gazdagítják. Kelletén túl részleteznénk, ha föl akarnók sorolni a román kori szövé- szetnek és a kis-művészetnek a székesegyház, a Szent-Péter és Nonnberg kolostorok kincstárában őrzött minden termékeit : az egyházi ruhákat és eszközöket, az ereklyptartókat, az elefántcsont tárgyakat és a zománezos munkákat. Műtörténclmi folyóiratok és könyvek legnagyobb részöket már ismertették. A városi múzeumban is van régiségénél és alakjánál fogva néhány e nemű érdekes tárgy. A híres oltárterítő a székesegyház, az áldozó- kehely Szent-Péter és a főpapi szék Nonnberg kolostorok kincstárában első rendű ritkaságok. A mai gazdagságot természetesen nem lehet a hajdanival össze sem hasonlítani ; a székesegyház pazar építése a XVII. században, a barokk ízlés újító kedve, végűi és különösen az egyházi javak elkobzását követő háborús évek a régi kincsekben nagy pusztítást vittek véghez. A csúcsíves művészet kora. A román művészetnek csudálatos leánya, a csúcsíves művészet, mely a formák szűk körében mozogva, oly bűvös hatást tudott előidézni, szintén későn honosodott meg Salzburg tartományban, oly későn, hogy virágzására aránylag rövid idő, száz évnél alig több jutott. E művészet legnagyobb virágzásának ideje, a XIV. század, Salzburgra nézve viszontagságos, belső és külső háborúk által megzavart, a művészet fejlődésére és kivált az építési tevékenységre kedvezőtlen század. Csak a XV. század hozott ismét jobb