Seite - 516 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

516 Meg kell még említenünk az egykori főoltárt, melyet a városi tanács a híres brunecki Pacher Mihály, a st.-wolfgangi pompás szárnyas oltár mestere által az újjá épített plébániatemplom számára 1496 körül készít- tetett. Az oltár 3.300 rajnai forintba került. Az akkori időben roppant összeg sejteti az oltár nagyszerűségét. De ez ép úgy, mint a templom egyéb berendezése, nyomtalanul eltűnt; egyedül a szép Mária-alakot, mely most szerencsétlenül kijavítva a főoltáron van, tekinthetjük Pacher művének. Salzburg e román-csúcsíves temploma építészeti jellegét lényegében megőrizte a renaissance ideje alatt is, a mennyiben a renaissance építés nem változtatva rajta semmit, megelégedett néhány részlet hozzáépítésével, ezek : egy oratorium a szerzetesek számára, továbbá oltárfülkék a csúcsíves korból való és a szentélyt övező kápolnákban, végűi a fülkék fölött körűifutó nagy karzat. A templomnak kétségtelenül legérdekesebb része a szentély és az abba nyíló kilencz fülke, melyek mindegyikében egy-egy oltár áll, s mindegyik gazdag és előkelő stucco-díszítménynyel van elhalmozva. Az egésznek összhangzatossága mellett elragadó a részleteknek majdnem kimeríthetetlen változatossága, közelebbről tekintve fölismerjük rajta a művészet minden átalakúlását a rokokóig. Azon kivűl gazdag festészeti dísz, s közbe-közbe néhány kiváló festmény gyönyörködteti a szemet. I)c nemcsak önmagában érdekes e pazar renaissance építmény, hanem figyelemre méltó az is, hogy miként van összekapcsolva a csúcsíves épülettel; a renaissance és a csúcsíves művészet közötti ellentétet alig lehetne élesebben föltűntetni. A templom másik nyolez oltáráról és a rajta eszközölt egyéb átalakí- tásokról nem lehet ily díesérőleg nyilatkozni. Különösen kellemetlen hatást tesznek az egykor pompás, most megcsonkított csúcsíves ablakok, melyeket azon kivűl még színes díszüktől, a festett üvegektől is megfosztottak. Az apáczáknak a Nonnbergen levő zárdatemploma nagyságánál és külsejénél fogva a második helyen áll, de, mint összhangzatos kivitelű és művészi egész, kétségtelenül a legelső a Salzburg városi csúcsíves templomok között. E II. Henrik császár által a XI. század elején épített templomot és kolostort 1423-ban tűzvész pusztította cl. Az apácza-rend oly súlyos veszte- ségeket szenvedett, hogy csak 1464-ben foghatott a templom újjá építé- séhez, a mi 1475-ig tartott. Egy részt gazdasági tekintetből, más részt pedig kegyeletnél fogva a régi épületnek minden még fölhasználható részét az új épületnél is alkalmazták. Ekként késői csúcsíves épület keletkezett, melyben