Seite - 518 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

518 mind azt, a mi roszat a renaissanceban hozzá építettek. A barokk ízlésű főoltár helyét egy késő csúcsíves szép szárnyas oltár foglalta el, melyet egy falusi templomból hoztak ide, s mely a mögötte levő ablakban 1480-ból való üveg képpel egyik fő ékessége a templomnak. Bátran mondhatjuk, hogy a belsőnek hangúlatos és komoly hatása tekintetében a tartomány kevés temploma vetekedhetik vele és egy sem múlja fölül. Salzburg csúcsíves templomainak sorában harmadik helyen kell emlí- tenünk a polgári kórház templomát, mely egyszersmind városi plébánia- templom. Nem építészeti szépsége jelöli e helyre, inkább elrendezésének eredetisége, a mi ily nagy méretekben csak ritkán találkozhatik. Ez ugyanis tervszerűen épített kettős elrendezésű templom, vagyis egy alsó és egy e fölé épült felső templomból áll, mindegyik három hajós és e hajók egy közös magas és világos szentélybe nyílnak. Az egésznek kivitele igen értelmes, noha a formák nyersek és művészietlenek. A szentély boltozatán a keresztbordák és a zárókövek erős tagozása a csúcsíves építés jobb korára mutat. A templom ketté osztásának, a mi egyébként csak kisebb templomoknál, kivált várkápol- náknál szokásos, itt az volt a czélja, hogy az egyik részt a templommal kapcsolatos kórház lakói, a másikat pedig a kivűl lakó hívek használhassák. A templom építésének ideje ismeretlen. Azon tényből, hogy a kórház 1327-ben alapíttatott, továbbá az épület egyéb jeleiből némi valószínűséggel lehet következtetni, hogy az épületet a XIV. században tervezték és meg is kezdették, de csak a XV. században fejezték be. Mülln külváros plébániatemploma 1466-ban épült, de csakis magas tornya és a külső tárnok mutatnak a csúcsíves építésre, belsejét ismételten átalakították és barokk ízlésű gazdag díszítménynyel rakták teli. A város többi csúcsíves templomai kicsinyek, de azért egy s más tekintetben érde- kesek. A Szent-Vitái kápolna a Szent-Péter apátságban a legrégibb e nemű építészeti emlék a XIV. század első feléből. Külseje egészen ki van vetkőz- tetve jellegéből, belseje nemes arányú, boltozata a korai csúcsíves építésnek megfelelően egyszerű, világos szerkezetű és eredetileg színesre volt festve, a mi újabb időben eszközölt javítása alkalmával mutatkozott. Nem messze ettől van a faragott kövekből 1491-ben épült Margit-templom, mely a késő csúcsíves építés formáit tűnteti föl és régi, részben művészi síremlékeivel költői hangúlatú középpontját képezi a Szent-Péter temetőnek. Végűi meg kell említenünk Hohensalzburg erőd kápolnáját, mely igen egyszerű késő csúcsíves építmény 1502-ből, de érdekes ugyan ebből az időből való