Seite - 537 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

537 szólni, melyet e korszak Salzburgban előidézett. Az egész középkoron át, kivált pedig a csúcsíves művészet kezdetétől fogva, midőn a művészetet világiak kezdték gyakorolni és a zárdák szerepét az építő czéhek és a műhelyek vették át, Salzburg és Bajorország között szoros kapcsolat volt úgy a művészet, mint a művészek tekintetében. Salzburg és a bajorországi telepek : Regensburg, Landshut, Passau és München között állandó volt a közlekedés, mely időnkint egész Nürnbergig és Augsburgig terjedt. Salzburgot, mint Bajorország metropolisát, ez egyházi kötelék szintén ez irányba terelte. A renaissanceban mind a kettő — Salzburg és Bajorország — hosszú időn át Olaszország vezetése alá állott; egyik is, másik is onnan hívta az építészeket, sőt más művészeket is, névszerint a festőket, a szobrá- szokat és a díszítőket. Ezek részint egyenesen, részint Münchenen át érkeztek Salzburgba. Thun jános Ernő érsek és utódja, Harrach Ferencz Antal, voltak az elsők, kik Bécsből hívtak építészeket és pedig olyan művészeket, mint erlachi Fischer János Bernát és Hildebrandt János Lukács hírneves császári udvari építészek. Ezzel Salzburgban végleg megszűnt az olasz művészet uralma, és épen úgy visszaszoríttatott Bajorország irányadó hatása is, helyükbe az osztrák tartományoknak és kivált Bécsnek eddig teljesen isme- retlen művészetével való érintkezés lépett, mi azóta, habár néha kevésbbé élénk volt, de soha sem szakadt meg. Ez időtől fogva észrevehető, hogy hazai tehetségek sűrűbben tesznek szert magasabb művészi képzettségre és hírnévre; az egész XVII. századon át az idegen művészek mellett tiszteletre méltó szerepet játszanak és némelyeknek tevékenysége Salzburg határainál messzebbre is elhat. Úgy látszik, hogy a német mesterek iskolája, a tehet- ségeket jobban megtermékenyíté, mint az idegen művészet. Erlachi Fischert illetőleg az újabb kutatások érdeme, hogy Salzburgban kifejtett tevékeny- ségét, mely már egészen feledésbe merült, ismét kiderítette. E művész itt meglepően sok művet alkotott és további levéltári kutatások számukat még szaporíthatják. Még a székesegyház idejében sem találunk építészt, a ki Salzburgban annyira el lett volna foglalva, de meg Bécsen kivűl nincs más város Ausztriában, a hol művészetét oly sok és oly fényes alkotással örökítette volna meg. Salzburg renaissance épületeinek nagy sokaságából itt csak a legkitű- nőbbeket sorolhatjuk föl. Előre megjegyezzük, hogy e művészet idejében is több templom és kevesebb világi épület épült, kivált áll ez a tartományról, kevésbbé a városról. A templomoknak már eddig is nagy száma 104-el F.-A. 68