Seite - 547 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

547 igen munkás festő volt és különösen Bécsben, Alsó-Ausztriában és Bajor- országban dolgozott. Azonban az említett műveken kivűl Salzburgban a templomokban, a fejedelmi palotában és egyéb helyeken szintén számos festménye van, de ezek sokkal csekélyebb becsűek. A szóban levő templomban még a presbyterium egy részlete vonja magára a figyelmet, mely érdekes a maga nemében, mint a legcsapongóbb rokoko művészet alkotása. A főoltár maga csupán egy oltárasztalból s arany- nyal igen gazdagon díszített kis márvány szentségtartóból áll. De mögötte óriási stucco alkotmány tornyosul, mely elfoglalja a szentélynek egész záró falát föl a boltozatig és a Szeplőtlen-Szűz megdicsőülését ábrázolja. A Szűz alakja felhők sokaságának szemkápráztató tömegén, lebegő és lelkesedő angyalok raja közepett, a földgolyón állva emelkedik fölfelé. A merész és gazdag képzeletnek, a művészi és technikai ügyességnek netovábbját bámuljuk rajta; sajnos, hogy hatását bágyadt színezés és gyér világosság csökkenti. E nagyszerű alkotásnak mestere valószínűleg olasz, neve azonban feledésbe merült, hacsak későbbi kutatás napfényre nem hozza, a mit meg is érdemelne. Salzburg barokk művészetű kisebb templomai közül még csak azokat említjük meg röviden, melyek a Szeplőtlen-Szűz templomával egyidejűleg az építés virágzása korában, a XVII. század végén és a XVIII. század elején emeltettek. Nagyságra nézve szerények ugyan, de mindannyian művészi alkotások. A festészeti, a stucco és a márvány díszítménynek egyik sincs híjával. A Nonnthal külvárosi Szent-Erhard plébánia-templomot és a Kajetán- rendiek templomát, melyek sorrendben legrégiebbek, Zugalli Gáspár bajor udvari építész, a többieket azonban, úgy mint a Szentháromság, az Orsolya- szüzek és a Szent-János kórház templomát erlachi Fischer építé. Mellesleg megjegyezzük, hogy a Pinzgauban Maria-Kirchenthal búcsújáró-templom szintén e mester műve. Végűi érdekes tudni azt is, hogy azok a templomok, melyeket Zugalli, valamint azok, melyeket Fischer épített, kivétel nélkül határozottan középponti elrendezésűek, sőt közűlök három valóságos rotunda apsisokkal és kupolával. Salzburg városnak már oly sok temploma volt, hogy a rokoko művé- szetnek az egyházi építészet terén alig kínálkozott alkalom valamit alkotnia. A renaissance legifjabb vidám szülöttjének természete egyébként sem egye- zett az egyház komolyságával és legtetszetősebb sajátságai inkább a világias föladatok felé vonzották. Azért Salzburg régibb templomait a Szent-Péter 69*