Seite - 583 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

583 mezei legelőn és az erdőben tartják s csak nyári legelőre hajtják ki a magas Alpesekre. Az előalpesi őszi legelőt is részben csak a növendékmarha járja, de a kisebb jószág nem. A magas Alpesek legmagasabb tájait, melyeket a meredek lejtő s a sziklák és kövek között csak szórványosan jelentkező füves helyek miatt csupán birkával és kecskével lehet legeltetni; azokat is rövidebb ideig, mint magokat a magas Alpeseket, t. i. július közepétől augusztus második harmadáig, kisebb jószág alá használják. Az Alpeseknek e 19 héten át tartó rendes turnusú használása csak az oly Alpeseken szokásos, melyek nagyobb gazdaságok tulajdonai. Kisebb gazdák rendesen 4—10-en, sőt 14-en közösen használnak egy-egy Alpest, természetesen rövidebb ideig. Ezek az Alpesek vagy egyes parasztoknak, vagy egész községeknek, sőt néha egy egész völgynek a tulajdonai. Vannak azonfelül úgy nevezett „meddő marháktól járt Alpesek", a melyeken nem legelnek fejős tehenek, hanem lovak, ökrök, üsző és meddő tehenek, és pedig legelődíj fizetése mellett. Az ilyen helyek rendesen magasan feküsznek s csak rövid ideig használhatók. A Pinzgauban és Pongauban, a hol különösen a lótenyésztést, és a Lungauban, a hol az ökörtenyésztést űzik, gyakori az Alpeseknek ilyetén hasznosítási módja. Alpesi karámokat, melyeket „Kaseru-eknek neveznek, főzésre alkalmas kunyhókkal, tejes és sajtos pinczékkel, és a tej nyerésére és földolgozására, valamint a marha őrzésére szükséges személyzetnek való helyiségekkel, úgy szintén a teheneknek és kecskéknek való istállókkal csak ott építenek, a hol fejős marha van. A meddő marhának szánt Alpeseken csak hajlékül szolgáló kunyhók vannak s legföljebb apró istállók a netán megbetegedő marha számára. A le nem fölözött édes tejből néha kövér kemény sajtot is készítenek; de a részben lefölözött, részben teljes édes tejből gyakrabban félkövér, legtöbbnyire pedig a lefölözött édes tejből sovány kemény, a lefölözött aludt tejből pedig savanyú, úgy nevezett „radstatti" sajt készül. A tejszolgáltatás mennyisége s annak vajtartalma természetesen az Alpeseken talált tápláléktól függ; de van rá hatása a legelés alatti többé vagy kevésbbé kedvező időjárásnak is. Az alpesi legelő takarmány termését egy kifejlett tehén takarmány- szükségletéhez képest becsülik meg, s minden akkora területet, a milyenre a rajta termő fű s használhatási idő szerint egy kifejlett tehénnek szüksége van, itt „Kuhgrasu-nak neveznek. Az Alpeseken előfordúló minden marha- fajta eltartását ahhoz az arányhoz viszonyítják, melyben takarmányszükség-