Seite - 593 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felsö-Ausztria ès Salzburg (Salzburg), Band 6/2

593 való felüdülés rejtenek magokban. Salzburg egyházi fejedelmei kevés kivé- tellel mind szívesen hódoltak e lovagias élvezetnek s uralkodásuk idejében külön igazgatása volt az erdőknek, külön a vadászatoknak. Salzburg síkságain jó helye van az alsóbb vadászatoknak, melyek keveset engednek a szomszéd felső-ausztriaiaknak. Nyúl és fogoly, sőt őz és fáczán is gazdag zsákmányt szolgáltatnak itten. De a tartománynak vadászati kincsét a hegyi vidékek erdő- és szikla-területei rejtik magokban, a hol a vadász szivét kitűnő zerge- és rötvad-állományok örvendeztetik meg s hol a nyír- és süketfajdnak szerelmi búgása hangzik. A föld- és erdő-birtok viszonyaiból önkényt következik, hogy itt voltakép csak kincstári és községi vadászatokról lehet szó, meg oly vadász- területekről, melyeket, a béke kedveért, mondhatni, bármi áron a nagy vadászterületekhez kell kapcsolni. Itt tehát a vadászati bérlet a divatos annál is inkább, mivel a kincstár a saját területen való vadászgatást csak a legritkább esetekben engedi meg. E bérlett vadászterületek között sok van olyan, — mint példáúl a híres blühnbachi, — mely elszigeteltségben, zárkó- zottságban és tájképi szépségekben ritkítja párját. így tehát e történelmileg ápolt vadászati góczokban a legkitűnőbb vadászoknak nagy száma telepedett le, hogy itt a vadban gazdag hegységben űzze évenkint a vadászatot. Salzburgnak e vadászati területei között mindenek előtt Ferdinánd toscanai nagyhcrczeg erdőgondnoksága említendő, mely kitűnő gondozásban részesül s 41.380 hektárnyi hatalmas területével irányt szab az egész tartomány vadászatának. Ez után legnagyobbak a nemesi vadásztársúlatok területei a Lungauban (a hozzá bérlett szomszéd karinthiai területekkel 58.900 hektár), Grossarlban (23.000 hektár) és Blühnbachban. A magas hegységnek szintén nemesi vadászok kezeiben levő vadászterületei egyenként rendszerint 8—15.000 hektárt foglalnak magokban s e számok is mutatják, hogy a kis Salzburg a havasi vadászat tekintetében mily kiváló helyet foglal el. Az elejtett vadak száma Salzburgban emelkedést mutat. 1874—1882 között átlag 216 rőtvad, 702 őz, 816 zerge, 206 süketfajd, 226 nyirfajd, 25 fáczán, 2.596 nyúl, 225 fogoly esett el; az 1883-tól 1886-ig terjedő időszakban ugyanazon vadakból a fönnebbi sorrendben a következő számok mutatkoztak: 407, 1.614, 1-530, 244, 221, 333, 4.603 és 656. Az elejtett vadak számának ez emelkedése részint a vadállomány gondos ápolásának ' tulajdonítható, részint annak, hogy a vadak kártételei miatt sok levén a panasz, szükségessé vált a vadaknak nagyobb mértékben való lövetése. F.-A. 75