Seite - 12 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

12 a Pfaffenstein és az Erz patak elágazásait a Griesmauer alján lévő Gsoll-árokra meg a Münich-völgyre különíti el, mely utóbbinak torkolatánál a pompás Leopoldstein-tó tükrözi vissza a Seemauer és Pfaffenstein fehérlő szikláit. A völgy hátsó végén vizenyős tófeneken ösvények vezetnek egy hatal- mas hegytömb magasan fekvő legelőihez. Ez a Hoehschwab-csoport, egy zárt fennsíki hegység, mely az Erz pataktól a Seebergig keleti irányban öt mérföldre terjed és különösen éjszak felé a Salza-szoros irányában meredek falakban végződik; sokkal menetelesebb a lejtősödés dél felé: egész sereg előhegy hanyatlik itt alá fokozatonként, hosszú oldalárkok által metszve, a vaspát-hegyláncz alacsonyabb emelkedéseig. De, bár az alakzat és magasság a Hochschwabon ugyanaz, mint a salzburgi mészhegyeknél, itt még sem találhatjuk föl a salzburgi hegyeket annyira jellemző kiterjedt kősivatagokat. Nagyobb részt havasi legelőkben gazdag rétek terűinek itt a nyugotibb vidékek magaslatain, melyek fölé a Brandstein és Ebenstein csúcsai emel- kednek. Távolabb kelet felé azonban a hegység fokozatai kerek csúcsokban s hosszú gerinczekben mind magasabbra-magasabbra emelkednek föl egész a Hochschwab (2,278 méter) csúcsáig, melynek kopasz sziklatalajú széljárta csúcsán a növényzet már egészen eltűnt. A hegység éjszaki alján azonban a nagyszerű tájképekben gazdag Salza-völgy húzódik, a Kastenriegeltől Weichselbodenen és Gschöderen át Wildalpeig és tovább az előhegyek közt, az Ennsig, majd mint szűk völgy- torok magas sziklák között, majd szétterülve mint erdőkkel borított talaj virágos rétekkel. Hogy a Hochschwab túlsó lejtőjének alakúlását megismerjük, vissza- térünk a déli oldalra és pedig a Mura partjáig. Szerény erdős kúpok közt fut ez a jelentékeny folyó Leobentől lefelé Bruck ig, a széles Mürz-völgy torkolatáig, mely, innen éjszakkeleti irányban a Semeringig emelkedve, a Hochschwab legvégső nyúlványainak határát alkotja. A tulajdonképi magas hegység messzebb éjszak felé fekszik egy jókora széles és hosszan elnyúló haránt völgyektől áttört szelíd magaslati öv mögött. így példáúl az erdőben gazdag Tragöss-völgy Kathreinon és Obero rton át a Schwab-csoport délnyugati lejtőjének alján fekvő „Zöld-tó-hoz vezet, így Kapfenbergtől a Thörl-árok húzódik befelé és két tetemes ágra oszlik, melyek közül az egyik St.-Ilgenen át, másik pedig az aflenzi és seewieseni medenczéken keresztül ismét a hegység déli lejtőihez ér. Ez a két árok nagy ívben fogja körűi a Mitteralpe és Fölz dél felé nyomúló fennsíkját, hogy végre a Schwab fal