Seite - 46 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

46 mezőváros és zárda. Egykori nagyságát és pompáját most csak a terje- delmes zárdaépület, a nagy román bazilika és ennek éjszaki mellékhajója keleti végébe illesztett, a renaissance legpompásabb alakjában mutatkozó mauzóleum tanúsítja, hol II. Károly főherczeg fekszik (meghalt 1590-ben). 1882-ben ezt a régi kanonoki zárdát a beuroni műértő benczések vásárolták meg s ez által lehetővé van téve, hogy ez a bazilika, Stiriának ezen építészeti gyöngye, stílszerű újításban helyreállíttassék, és hogy így a tartománynak megmaradjon s visszaadassék a XIII. század építészetének egyik pompás műemléke. A Mura szűk völgyében Knittelfeld és Leoben között St.-Michaelnél torkollik a halakban dús Liesing völgye, mely a Walder- vagy Schober- nyeregnél, az Enns és Mura vízválasztójánál kezdődik; délről a seckaui alpesek keleti nyúlványai, éjszakról a Reiting (vagy Gösseck, 2.215 méter) hatalmas hegy tömbje határolják; már a középkor elején fontos közlekedési út, a só-út, ment át rajta, a melyen az ausseei sót Karinthiába és Alsó- Stiriába szállították, jelenleg pedig a Rudolf-trónörökös-vasút megy át rajta. A Liesing-völgy Waldtól Kallwangon és Mauternen át mint szűk hegyi völgy húzódik, Kammernél termékeny, falvakkal és tanyákkal fedett síksággá tárúl, mely fölött éjszakon a kevély, hármascsúcsú Reiting emelkedik, keleten a Feitscherwald és nyugaton a seckaui alpesek előhegyei veszik körűi. A Gfaller-faltól előnyomúló sziklákon Ehrenfels és Kammerstein romjai tekintenek a kies völgymedenczébe. St.-Michaeltől Leobenig a Mura egy hegyszoroson át megy, mely alig enged elegendő tért a folyónak, országútnak és a vasútnak; de ott, hol a messze előre nyomúló Häuselberget futja körűi és a hol éjszakról jőve a Vordernbergi patak torkollik, völgykatlanná szélesül, melyben jobbról egy zöld öbölben Göss, és tovább éjszakra egy a folyó által alkotott nagy ív átmérőjénél a szép Leoben bányaváros fekszik. Leobent, Felső-Stiria legnagyobb városát, három oldalról a Mura zárja be, dél felől a Massenberghez támaszkodik, melyen ezelőtt 70 évvel még tekintélyes vár volt, mely azóta romba dőlt; szép sétahelyek kanyarognak jelenleg a hegyen s elragadó kilátásokat nyújtanak a völgyre, városra és a szemközt emelkedő magaslatokra. Több fejedelmi kiváltság Vordernberg vasának elárúsító helyeűl jelölte ki Leobent, mely ez által a XIV. század vége óta, mint a stiriai vaskereskedés középpontja, fölvirágzott s ilyen maradt egész a XVIII. századig.