Seite - 52 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

52 engednek helyet. A síkságon foly végig a Mura, mely mielőtt a síkságra jutott volna, keresztül töri a magas hegység egyik ágát. Sokszor találkozunk kisebb-nagyobb helységekkel oly pontokon, a hol a folyók a szűk völgyek- ből szélesebbekbe, vagy épen síkságokra lépnek. Itt is úgy van, a mihez még az is járul, hogy közel ahhoz a helyhez, a hol a Mura elhagyja a nagy áttörést, a hegyektől körített tágas katlanból egy sziklakúp emelkedik, mely bizonyára már jó eleve magára vonta a bevándorlók figyelmét. Ezen a helyen, alig egy órányira attól a ponttól, a hol a Mura kibukkan a hegyekből, melyek a Mürz torkolatától egész idáig kisérték, ama hegykúpon és annak tövében támadtak azok a telepek és szállások, melyekből a mai Grácz keletkezett. Nem meredeken fölnyúló mészkő- és dolomittömegek adják meg a gráczi öbölnek természeti szépségét, mint pl. Klagenfurtnak és Villachnak a Karavankák, Salzburgnak az éjszaki Alpesek, Innsbrucknak a tiroli Mészkő-Alpesek ; hanem az őshegységnek komoly, egyszerű vona- lakban húzódó lánczai, melyek három felől, a Wechseltől a Stub-Alpesig, s ettől a Koralpesen át a Bacherig Grácz látóhatárának a legszélét szegélye-^ zik. E hegylánczok között azonban patakoktól és folyóktól megszakgatott változatos hegy- és halomvidék terűi, mely kies, festői vagy nagyszerű alakúlásaival gyönyörködteti a szemet s a laicus ember is megsejti, a mit a geologus jól tud, hogy itt nem csupán szépnek, de egyúttal érdekesnek is mondható oly átmeneti vidék terűi előtte, mely Európa talajalakúlásai- nak legszembeszökőbb ellentétei, az Alpesek és a pannóniai rónaság közt szolgál kapcsúl. A városnak magva a Schlossberg. A XII. században kimutathatólag erőd (castrum Graece) volt a tetején s ennek oltalma alatt ment végbe a telepedés, mely lassankint egész a Mura szomszédságáig s le egészen az utolsó hegyterraszig terjedt, melyen az először 1174-ben említett Sz.-Egyed-templom, a mai székesegyház épült. Majd kiterjeszkedett a település egész a folyóig, sőt túl is rajta egész a közte és a Schlossberg utolsó nyúlványai között terülő síkságig s ma is ez a rész képezi a bel- várost. E köré sorakoznak félkörben azok a pompás park-ültetvények, melyek a városnak főékességét teszik s melyeknek alig akad párja valahol. Túl ezeken terűinek az új kerületek, már a XIX. század alkotásai, a folyó jobb partján főleg nagy ipartelepekkel, bal partján pedig csinos házakkal beépített széles, barátságos, világos útczákkal, útakkal és szép házak közt levő terekkel s minél küljebb, annál több nyaralókkal gondosan ápolt