Seite - 56 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

56 gyakkal s történeti nagy érdekű emlékekkel. így hát Radkersburg és vidéke úgy a történetíróra, mint a művészet vagy a természet barátjára nézve fölötte érdekes. Ez utóbbi különösen azt a csodálatra méltó látványt fogja elragadónak találni, mely Über-Radkersburg kastélyának tornáczárói nyílik. A termékeny síkság számtalan falvaival, templomaival és kastélyaival gyönyörű tájkép gyanánt terűi előtte; éjszakról halomlánczok szegik be láthatárát, melyek a Gleichenbergekig és Schöcklig nyúlnak, nyugatra a Sausalig és Wildonerbergig láthat el szeme, délnek a vend Bühelek rekesztik be a tarka képet, kelet felé pedig, a meddig a szem ellát, mély síkság terűi egészen a magyar határig. A vend Bühelek legéjszakibb ága, melynek előre nyomúló könyökén Ober-Radkersburg áll, a Stainz völgyét választja el a Mura völgyétől. A szép fekvésű Kapellen helység is azon van. A Stainz-völgy torkolatához közel fekszik Luttenberg Stiria azon részének közepén, a hol egyik szőlő- hegy a másikat követi, melyeken a legjobb szőlő terem s kitűnő bort szolgáltat. így tehát végig vándoroltunk volna a Mura völgyén Brucktól kezdve a magyar határig, sok nagyszerű vagy bájos részletet, sok történeti vagy tájképi érdekű pontot találva útunkban. Most, hogy a Mura vidékének oldal- völgyeit veszszük szemügyre, azonnal szemünkbe ötlik a bal meg a jobb parton vonúló völgyek között a jellemző különbség. Rennfeldtől keletre a Reschenkogeltől délnek vonúlva egy hegyláncz ágazik el, mely az Osser fölött a passaili völgymedenczét nyugatról beszegve a Schöcklt érinti s innen folyton csökkenő magassággal a Schemerl meg a Hocheck fölött déli és délkeleti irányban egész a határig vonúl. E hegy- és dombhát képezi a vízválasztót a Mura meg a Rába között. S mivel e hegyhát a Murához igen közel esik, a folyó e partján, különösen éjszaki felén, csak rövid oldal- völgyek képződhetnek, s inkább szakadékoknak vagy árkoknak mondhatók. Csak a hol a vízválasztó halomláncz egyenest délkeletnek kanyarodik, ott válnak el tőle vele egyenközű irányban délnek vonúló halomsorok, melyek hosszabbra nyúló, széles, de még mindig kies, csakhogy egészben véve egy- hangú völgyeket rejtenek ölükben. Ezek a Stiefing, a Schwarzau, a Sass, az Ottersbach, a Gnas, Pöppendorf, a Straden, a Plesch meg a Kutschenicza völgyei, melyek részben a leibnitzi mezőre, részben a radkersburgi síkságra torkollanak. E szelíd hajlású zöldelő halomvidéket csak a gleichenbergi trachyt-kúpok, a bazaltképződményű Hochstraden s a hasonlókép bazalt