Seite - 60 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

60 Kogel déli menedékein, meg a Sulzberg keleti aljában egészen dombos, hullámszerű földfelületen terűi Gleichenberg fürdőhely, mely áldásos forrá- saival már is közel van ahhoz, hogy világra szóló híre legyen. E völgy nyugat, éjszak és kelet felől tökéletesen el van zárva; csak dél felé van nyitott kapuja, melyen át az enyhe meleg levegő szabadon özönlik belé s a tenyészetet rendkívül bujává teszi. Szép szőlők, jó karban tartott gyümöl- csösök, zamatos füvű rétek, termékeny szántóföldek váltakoznak itt sűrű lombos és fenyves erdőkkel, a legszebb tájképek egész sorát tárván elénk. A természet e szépségeihez a művészet is csatlakozott s azok a házak és nyaralók, melyekből a fürdőhely áll, nem zárt sorokban csatlakoznak egy- máshoz, hanem elszórtan hol egy halom tetején, hol egy zöld erdőzugban, hol egy virágos rét közepén épültek s mindenik a legpompásabb kert- ültetvénynyel van körülvéve, minden lépten-nyomon kedves sétahelyeket s egyszersmind még nagyszerű kilátásokat is kinálva a gleichenbergi hegyes kúpokra, Gleichenberg pompásan emelkedő várára, Trautmannsdorf és Straden helységére. Egészen más a Mura jobbparti vidékének az alakúlata. Csak Bruck és Grácz között nyílik még néhány árokszerű völgy : az erdőkben s rétekben gazdag Amsgraben, az übelbachi völgy és árok, melyben lenn a síkon a nagy waldsteini kastély, fönn a hegyormon pedig a hasonnevű várrom, aztán Übelbach jelentékeny mezővárosa fekszik, melyen át kies rétek s gyönyörű erdők között vezet el az út föl a Glein-Alpesre meg a Speik- kogelra, a zigzugosan vonúló Stübinggraben s az a kies völgy-öböl, melyben Rein, a cisterciták ódon kolostora fekszik. Stiriának a Glein-Alpes lánczától a Possruckig terjedő egész nyugati területe három teljesen kiképzett s változatosan tagolt folyamrendszerből s annak nagyszámú és tekintélyes völgyeiből áll, s ez egész vidéknek éjszakon a Glein-Alpeseknek a Stub- Alpes meg a brucki Magas Alpes közti része, nyugaton a karinthiai határon a Kor-Alpes hatalmas láncza, délen a Radei és Possruck középhegysége szabja meg alakját. A Kor-Alpes vonala a Stub-Alpesbeli Speikkogeltől déli irányban válik el, 1.700 méter közepes gerinczmagasságban a Hirschegger- Alpesen át a Pack bemélyedéseig (1.166 méter) vonúl, melyen át a stiriai kainachi völgyből a karinthiai Lavant-völgybe országút vezet, túl e bemé- lyedésen ismét emelkedik s 1.400—1.500 méter magas, hosszan nyúló hegyhátat alkotva a Wildbachi Alpesig (1.805 méter), a Hand-Alpesig (1.851 méter), aztán a Weinebenen át, a hol hajdan a bornak Stiriából