Seite - 64 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

64 szegélyezik, melyekre szőlő fut föl, melynek venyigéje ágról ágra kapasz- kodik s átfut a szomszéd fára is, épen oly formán, mint az olasz tájakon. A lugas és szőlősövény sem ritkaság, mely árnyékával és édes gyümölcsével pihenésre és üdülésre hivogat. Ehhez járul, hogy a Sulm-völgy parasztjai kitűnő jó karban tartják földjeiket, s hogy jó módjukat csinos házaik és tiszta udvaraik is mindjárt az első pillantásra elárulják. Schwanbergtől délre a fehér Sülm völgyében fekszik Wies és a Burg- stall-kastély a szénbányák terjedelmes vidéke közepén, a Saggau-völgyben pedig Eibiswald, egy szép mezőváros jókorú kastélyával és nagy vas- gyárával. A Harteneggkogeltől kezdve egy hegyes-halmos vidék terűi, mely Eibiswaldtól dél felé Radelnek, Arnfels mezővárosától és .kastélyától délnek Remschniggnek, és végre Leutschachtól délnek Possrucknak neveztetik s a Pössnitz-völgytől éjszakra a vend Bühelekkel függ össze, mely egészen Luttenbergig és Friedauig nyúlik. E számtalan hegygerinczekből és hegy- hátakból álló s ép annyi szakadéktól, ároktól és völgytől átszeldelt hegy- és halomvidék választja el Közép-Stiriát az alsótól, a Murát a Drávától, a németek földjét a vendekétől. A Rába melléke. Stiriának a Fischbachi Alpesektől délre a Rábán túlig terjedő keleti részét egész a XVIII. századig Vorau-negyednek nevezték. Miután a régi elnevezés feledésbe ment, mi főfolyója után, mely itt minden többi folyó vizet magába vesz, Rába-melléknek fogjuk nevezni. Éjszakra a középponti Alpeseknek egészen az éjszakkeleti lánczáig terűi, mely a Rennfeldtől egész a Wechselig nyúlik, s e mellett a Reschenkogellel veszi kezdetét, honnan kezdve e vidék határa a Teufelsteinon (1.499), a Pretul-Alpesen (1.656), a Stuhlecken (1.783), a kis Pfaffon (1.556), a nagy Pfaffon (1.519), a magas Umschusson (1.738), a Wechselen (1.668), a steinerne Stiegen (1.496 méter) át, aztán a Schäffern patak által áttörve Stiria, Alsó-Ausztria és Magyarország hármas határáig terjed. Nyugat és dél felől az a hegyláncz keríti be, mely a Mura felé vízválasztó; kelet felé pedig a Lafnitz folyása jelöli a magyar határt. Legjobb tájékozást e vidék általános alakúlása felől a közepén emelkedő magasabb hegyek valamelyikének tetejéről, a Hartberg melletti Ringkogelről (795 méter) vagy a Weizer Kulmról (976 méter) nyerhetünk. Éjszak felől a függőleges magasságban már nem jelentékeny,