Seite - 68 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

68 és Fehring helyezkednek el ölében. Nagy várkastélyok állanak hegyein és azok oldalán : Stadl, Freiberg, mely erdős halomról tekint alá, a büszke Kirchberg, Hainfeld, mely évek során volt Hammcr-Purgstallnak, a híres orientalistának a tulajdona, Johnsdorf, Bcrtholdstein, melyet tulajdonosa, Sefer pasa a keleti pompa csodálatosan ékes tárává tett, aztán Hohenbrugg, melyek elragadó díszéül szolgálnak a vetéssel, komlóültetvényekkel és rétekkel borított s szelíd halmoktól körűiszegett völgynek. Az 1.532 méter magas Plankogeltől délnek terűinek el a nagy havasi rétek. Itt fakad a Weizbach. Keresztül folyván egy erdős árkon, a Sattel- berg és Patschaberg között hatalmas hegykorlát állja útját, a melyet át kell törnie. Gyönyörű völgyszoros ez, melynek falai csaknem függőlegesek s rajtok itt-amott egy-egy fenyő, vagy alpesi és alpesalji növényekből álló gyepfolt keres tanyát. Lenn a mélységben alámosott kőtörmelék fölött a pisztrángokban gazdag Weizbach zuhog, életet varázsolva a sziklák holt útvesztőjébe. Ez előtt a szoroson át csak a patak medrén járhattak kocsi- val, míg fönn magasan csak a szédülés ellen mentesek által járható keskeny gyalogösvények kígyóztak. 1883 óta azonban kitűnően épített kőút vezet át a szoroson Passailtól Weizig. Ennek végében sűrűn benőtt halmon Sturmberg kastély romjai fekszenek s szelíden emelkedő hegyi lejtőkön, üde réteken és gyümölcsösökön áthaladva, csakhamar elérjük a völgy főhelyét, Weiz iparűző mezővárosát a ratmannsdorfi kastélylyal. Keletre, a vidék fölött uralkodó magaslaton Weizberg kettős tornyú nagy temploma tekint alá a szép tájékra. A Rába-völgynek Feldbach és Fehring közti alsó részét a szép Kornberg-kastély által koronázott hegyláncz választja el egy rövid mellékvölgytől, melyen a Grazbach nevú kis víz foly végig. E völgy legfelső zugában fekszik Stiria legnagyobb és legnevezetesebb várkastélya, a messze földön híres Riegersburg. Egy hatalmas bazaltszikla tetején trónol, mely nyugat és dél felé meredek oldalfalakkal hanyatlik a völgybe alá, kelet felé lassanként lépcsőzetesen bocsátkozik le úgy, hogy itt a hegy egyes lépcsőzetei rétekkel és gyümölcsös kertekkel vannak borítva, csak két oldalról lehet belé följutni : dél felől a városból hét kapun és udvaron át, meg éjszak felől a kősziklába vágott, úgy nevezett „Eselsteig44 lépcsőn. A Rába-mellék völgyei között leghosszabb a Feistritz völgye, mert e folyónak egészen az osztrák határon, a Wechsel lejtőin vannak a forrásai, honnan hegyszakadékokon, aztán egy szélesebb, alján jól művelt, oldalain