Seite - 70 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

70 szelíd lejtőihez simúl a falu, fönn pedig, mérsékelt magasságban gyér falmaradványok mutatják azt a helyet, a hol egykor a Stubenbergek vára állt. Az új kastély lenn a faluban XVI. századi ízlésben emelt, de már roskadozó épület, mely már nincs annak a családnak a birtokában, melynek a nevét viseli. Most megint annyira közel nyomulnak egymáshoz a hegyek, hogy a schilleiteni kastély és St.-Johann falva között egy második szurdokot alkotnak. Ennek közepén egy sziklafok annyira előre rúg a völgy baloldali falából, hogy szinte föl látszik tartóztatni a folyót s arra kényszeríti, hogy őt három oldalon megkerülje. E hegyfokon, alól a víz habjai által mosva, oldalt meredeken emelkedő erdős hegyek által fölúlhaladva, fölötte érdekes, sőt meglepő fekvésben emelkedik Herberstein várkastélya, hátúi a XIII. századból származó várnak elhagyott, de még tűrhető karban levő marad- ványaival ; ezekhez csatlakozik a terjedelmes új épület, mely elől a várudvarnak három oldalát képező, a XVII. század ízlésében fölötte díszes folyosóival nyílik az útcza felé. St.-Johannál a Feistritz völgye szélesre tágúl ki s egészen a magyar határig, Fürstenfelden alól, a föld mindenféle terményeiben fölötte gazdag, így nevezetesen komlóban, melyet Stiria keleti részeiben mintegy két évtized óta nagyban és sikeresen termesztenek. Fölötte sajátszerű s a szem elé elragadó képeket táró vidéken fakadnak a nyugati Safen patak forrásai és legfelső mellékvizei. Ez egy köröskörül hegylánczokkal beszegett tájék, melynek csak dél felé van nyílása, a merre a patak kifoly. Nyugaton emelkedik a Buchkogel (911 méter), a Raben- waldnak hosszan elnyúló taréja (1.281 m.); éjszakon a Zeiseleck (1.078 m.), a Masenberg (1.262 m.), meg a Grätzerkogel (1.272 m.) határolja; kelet felől a Wiesberg (1.157 m.), a Hirschberg (881 m.), meg az Annenkogel (855 m.) képezik a vízválasztót a nyugati és keleti Safen között. E völgy- medenczén számos hegy- és halomsor vonúl végig, melyek gazdag változatosságban sötét erdők-, zöld rétek- és termékeny szántóföldekkel vannak borítva. Közepén fekszik Pöllau tekintélyes mezővárosa egy nagy kastélylyal és pompás kupolás templommal. Amaz 1504-től 1785-ig egy külön szabályzatú káptalani zárda székhelye volt, ma Lamberg Gyula Rajmund gróf birtoka. A városkától keletre húzódó lánczolatnak egy magas hegyén a pöllaubergi templom emelkedik, egy góth ízlésben emelt pompás épület két hajóval s a nyugati oldalához egész szélességben épített elő- csarnokkal.