Seite - 71 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

71 A Masenbergtól délkeleti irányban egy hegysor vonúl, mely a Ringkogelben végződvén, a keleti Safen völgyébe hanyatlik. E hegy utolsó párkányán terűi Hartberg, Stiria éjszakkeleti részének legnagyobb városa. Fekvését jellemzi az, hogy még a hegyvidékhez tartozik, de már kitekint Stiria legutolsó völgyén, a Lafnitz-völgyön túl egész a magyar síkságra. Hartbergnek, mint határvárosnak egykori jelentősége mellett tanúskodnak a körfalak és bástyák tekintélyes maradványai, melyek a várost környezik, s a Paar herczegek régi, erős, de ma már összedűlt várkastélya. Régi időbeli, a XII—XIII. századból származó érdekes emléke is van a városnak, egy, a római ízlés legnemesebb alakjában épült vártorony. A Masenbergtól éjszaknak igen szakadékos erdővidék terűi, a Lafnitz forrásvidéke, mely egészen a Wechselig terjed. Ennek közepén áll Vorau kolostor. Egy halomnak a széles hátán állanak ennek terjedelmes épületei : egy nagy előház, aztán a kolostor maga, két nagy, szabályos udvart körülfogó szárnyaival s köztük a barokk ízlésben épült s belül fényesen díszített templommal. Régi fákból álló gyönyörű liget terűi el a zárda előtt, igen szép kilátást nyújtva a gazdagon tagozott, sűrű erdős halom- vidékre, egész a Masenbergig és Wechselig. A Bacher és a pettaui mező. A Drávától délre, Karinthia határától kezdve Marburgig emelkedik a Bacher nevű hatalmas hegytömeg. Nyugatról a Missling mélyen bevágódó völgye határolja, keleten a pettaui mezőre hanyatlik alá, délen pedig azokkal a mészkő- és dolomit-hegysorokkal függ össze, melyek a sulzbachi Alpesektől kezdve a Dráva és a Száva között a vízválasztót képezik. Rengeteg egy gránittömeg ez s azért oldalain, valamint terjedelmes fensíkjain sűrű erdővel van benőve; szélesen elterpeszkedő, mérsékelten lejtős hegység, melynek hajlásai még legmagasabb emelkedéseiben is szelíd vonalokban rajzolódnak le. Meredek hegyfalakat, merész sziklaképződményeket gyéren találni benne. Legfőbb dísze a pompás erdőség, mely egészen elborítja; az éjszakkeleti meg a déli lejtőkön bükkösök, a keletieken erdei- és lúczfenyvesek, nyugaton általában tűlevelű erdők, míg a magaslatok őserdeiben elegyesen állanak az óriási vastagságú és magasságú bükkök s különböző fenyvek. Órákon keresztül járhat a vándor e 42 kilométer hosszú ős rengetegben a nélkül, hogy kijutna az erdő tengeréből. A XIX. század elején még medvék és