Seite - 76 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

76 Szép hegyektől környezve, illatos rétektől s termékeny mezőktől borítva vonul a Sann völgye Frasslauig, a hol a cillii medenczévé tágul ki. Ettől éjszakra van a kies Schall-völgy, mely a Bacher déli tövétől egész addig a hegysorig vonúl, mely éjszakról szegélyezi a Sann völgyét. Számos falu, csínos kastélyok, érdekes várromok, mint a háromszögletesen épült tornyú Schallegg, rejtőznek e völgy ölében, melyen a Pack patak ezüst szalagja kígyózik végig. Déli szegélyén fekszik Wöllan mezőváros és kastély, s odább nyugatra Schönstein mezőváros, várrommal és új kastélylyal. Kies dombsorok lánczolata választja el a Schall völgyét attól a kedves zugtól, mely az 1858 óta Stiriához tartozó Neuhaus fürdőt és gyógyhelyet rejti magában s mely három oldalról lépcsőzetesen emelkedő hegyektől körűivett szűk völgyben fekszik s a természet sok ingyen adományával bővölködik. Árnyas hegyi útak vezetnek egy éles hegykúpra, melyen Neuhaus régi várának romjai hevernek s melyet 1643 óta a „Kigyók várának" neveznek; az innen egész a sulzbachi Alpesekig nyíló kilátás bőségesen megjutalmazza a fáradságot, melyet az ide fölhatolás okoz. A Sann-vidék főhelye Cilii, a rómaiak idejében Celcja, mely a közép- kor vége felé ama grófi nemzetség által lett nevezetessé, mely e helytől vette nevét. E város történelmi és régészeti tekintetben a legnevezetesebbek egyike Stiriában. A régi római Celejának a múzeumban és a plébánia- templomban látható maradványai nem egyedül a szakember előtt érde- kesek. Tanúbizonyságai e római telepítvény egykori jelentőségének, sőt a föliratokon előfordúló számos kelta nevek még az alpesi vidékek legrégibb lakóira is rá mutatnak. A város gyönyörű fekvése, pompás éghajlata, a Sann fürdő s az idegenek befogadására és ellátására szolgáló berendezkedések minden év nyarán és őszén számos vendéget vonzanak ide. Cilii mellett a Sann hirtelen délnek kanyarodik s Tüffer mezővárosa és az itt levő Ferencz-József-fürdő s a szép fekvésű Römerbad mellett elhaladva szűk völgyben folydogál Steinbrückig, a hol a Szávába szakad. Stiriának a Sann, a Száva, meg a Sottla között terülő legdélkeletibb része hegy- és talajrajzi tekintetben tarka, változatos hegy- és halomtömkeleg, szelíd emelkedésekkel (Wachberg 1.023 méter) s többnyire csak apró, de vonzó helységekkel, mint Rohitsch, Windisch-Landsbcrg, St.-Marein, Peilenstein, Drachenburg, Hörberg, magasra nyúló s részben még épen álló, részben omladozó kastélyokkal, mint a windisch-landsbergi, mont- preisi, erlachsteini, pischätzi, königsbergi s a vidék gyöngyével, a Rohitsch