Seite - 80 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

80 ilyesmire következtetnünk. Annyi bizonyos, hogy mesterségesen alakított tűzkőre, erre a jellemző ismertető jelre, mindeddig nem találtak. Úgy látszik, a hegységet egykor elborított jégáradat itt olyan messzire terjedt, s az ország olyan barátságtalan és emberi megtelepedésre annyira alkalmatlan volt, hogy még a jégkorszaknak bizonynyal el nem kényeztetett vadásza is ezen jégár-területen kivűl kereste lakóhelyét. Még a későbbi kőkorszak czölöpépítményeiben és megtelepedő helyei- ben is feltűnően szegény Stiria. Csak Gleichenbergben találtak tölcsérszerű vermekben hamurakás alatt néhány edénycserepct és kő-fegyvert, melyek bizonyságot tesznek arról, hogy hasonló körülmények közt itt is, mint Alsó-Ausztriában, Magyarországban s egyebütt szintén szálltak meg kő-kor- szakbeli települők. Stiria alsó részén egyes kőbalták és kővésők nem épen gyérek, s azokat ott a szlovén parasztok hajlékaiban mint különösségeket gondosan megőrzik. Az átfúrt kőbalta ugyanis, melyet a szlovén vinczellér a földben talál, ő előtte valami ritka természeti alkotás. O szerinte a villám formálta azt ki s az ütötte rajta a lyukat, miért is az ilyen követ „mennykőu-nck (Donner- stein) nevezi. Efféle kő megóvja a házat a tűzi veszedelemtől és az a jó tulajdonsága is megvan, hogy, miként a föld népe véli, a róla lefaragott por embernek, állatnak egyaránt sokféle betegségét meggyógyítja. Nyilván- való, hogy a kő-fegyverek egykori használata már teljesen elmosódott az összes népesség emlékezetében. Ez a nép még mostanában is a XVII. század természetvizsgálóinak álláspontján van, kik nemcsak a kő-fegyvereket, de még a hamvvedreket is a talaj terméseiül tekintették, és hitték, hogy bizo- nyos rendellenes, titokzatos körülmények közt ilyen edények és kőalakok maguktól teremhetnek az anyaföldből. Ez a vélekedés azonban nem akadá- lyozta e szlávokat, hogy a kőfegyvereket különös becsben ne tartsák és babonás tiszteletben ne részesítsék. Arról, hogy a későbben bcvándorlott s a fémeket ismerő kelta nép- törzsek Stiriában lakoztak, néhány igen gazdag sírlelet tesz nyilvánvaló bizonyságot, ámbár egészben véve e korszakbeli nagy lelőhelyeket illetőleg is kevésbbé gazdag ez ország, mintsem föltehetnők. Gazdag ásványi kincsei ép úgy, mint földrajzi helyzete miatt, épen Stiriának kellene a történelem előtti kort kutatók számára kiválóan dús területnek lennie. Itt és Karin- thián át haladt a népek nagy útja, melyen az Európa éjszaki és keleti részén volt népek Itáliával közlekedtek úgy a római foglalást előző, mint