Seite - 89 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

szédos Ragosnitzból pedig igen sajátságos, bronzból készült keresztény ogadalmi kerekek származnak. A római városok közül legéjszakibb volt Solva. Nem feküdt közvet- lenül a Murus jobb partján, s így biztosabb volt, mint testvér városai, menedékesebb hegyrészen levén elhelyezve a seckaui erdőhátat szép ívben körűifolyó Sülm felé. Valószínűleg a Leibnitztől (plébániatemplom) lefelé, Altendorf-Wagna irányában fekvő tért foglalta el. Éjszak felé védő fallal volt ellátva, a csatornával átszelt Wagnától a Landscha hídjának és Leitringnek irányában pedig erődítési művei voltak. Túl a vízen, halom tetején, tekin- télyes hegyi várkastélya díszelgett, melynek előtte a tágas, ligetekben gazdag róna terűit, mögötte pedig az inkább erős mint édes bort termő középhegyek emelkedtek. Mindez még a középkor legelején egy Zulp nevű szegényes vend faluvá törpült. A 13., 14. G., továbbá a 15. légiónak, később az italiai 2. légiónak voltak itt jobbágyai, s itt állottak a Jupiternek, Marsnak szentelt épületek mellett a régi bennszülött Latobius, Harmogius, Toutates templomai is. A Quirina osztályzatába kebelezett lakosság a császároknak egészen Maximianig, továbbá magas rangú katonatiszteknek emlékeket emelt. Azon időn túl, midőn a pettaui kanczellár, Orestes, Attila mellett Olaszországban nagy szerepet játszott, itt omladékot és pusztaságot találunk. Mindezen városok épületmaradványai közt mozaik- és padlóburko- latokra, csont-, üveg-, fém-, főképen pedig bronz leletekre akadunk. Leg- csinosabbak a fibulák (a pápaszemszerűleg hajlítottól az íjjalakúig), köztük csaknem kar nagyságú darabok csavart tűvel (Sulm-völgy). Ezen eszközökön kakas, lovagló alak, vagy suastika-rajzok is fordúlnak elő. A kardok bizony- nyal többnyire külföldi műhelyekből kerülhettek. Sajátságosak, csaknem korai román módra szélesen díszítettek a Krungelben talált tőrtokok. A régi, elavúlt alak, fokos és buzogány a sírokban és lakóhelyeken, mint ősi szent háziszer előfordúl ugyan, de azért még nem kell ezen lelőhelyeket ős-koriaknak tartani. A fémöntést a római bizonynyal az országon belül is űzte, miről a Ciliitől Plabutschig talált leletek tanúskodnak. Legkülönben állított elő mindenféle alakú vas-eszközöket, de ezek a legroszabb karban maradtak fenn. Aranytárgyak gyéren kerültek elő, néhány lapocska, fibula, fülön- függő, gyűrű, felírással vagy a nélkül (a Kugelsteinból származó utere felix, hasonlóan a wagnai bronzkulcshoz), egy éremfoglalás és effélék. Ismerünk st. 12