Seite - 92 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

92 hegyeken, végre Hartberg mellett fekszik. Azon körülmény, hogy római érmek és eszközök azokban nem találtattak, nem teszi ezen helyeket a rómaiak előtti korba, hanem csakis városon kivűlieknek, póriasaknak, szegé- nyeseknek jelzi azokat. A lapos sírok, mint Alla-ban, Arnfels-ben, Mária- Rast-ban, Strassengel-ben, későbbi korra (népvándorlás, szláv település) csakis az azokban lelt tárgyak által (koponyák, sárgaréz, széles formák) mutat- nak. Hogy a rejtvények száma még szaporodjék, Attila sírja is Pettau, Luttenberg, vagy Heimschuh mellett fekszik. Végűi a VII—XII. század halottainak emlékét a feledés sűrű fátyola fedi. Igazi halottak azok! Nem szól róluk sem dal, sem kő! Ezen komor időszakban, mely hosszabb volt mint a római uralom egész ideje, még az agyag, a félvad elődök ősanyaga is hiányzik; utolsó cserepei csak ekkorig beszélnek. A népvándorlás korától visszafelé azonban előkerül az mindenféle edények és eszközök alakjában, a félembernyi nagy- ságtól kezdve a borsónyi apróságig; egy-egy darab majd szürke, majd vörhenyes, fekete, fénylő fekete és pecsétviaszvörös színű, olykor tiszta csengésű, más meg csengés nélküli, anyagára nézve finomabb vagy durván iszapolt és idomított cserép s a Sigillaták valóságos képeskönyvén kivűl legalább is 50-féle díszítés fordúl elő rajtok. Alakra nézve találhatók : billikom, palaczk, kanna, korsó, csésze, tál, tálcza, tégely, fazék, fülekkel és fedővel vagy a nélkül (gyakran hármas lábon), továbbá veder (olykor belé karczolt Írással pl. MATIIRIA vagy VENERI), váza és egyéb efféle. Ki ne ismerné azokat a festői, egy- és többkanóczú mécseseket, felfüggesztő bronz lánczaikkal és eloltó kupakcsáikkal ? E lámpácskákon fazekasneveket, mindenféle jelentős domborműveket láthatunk, s nem hiányzik róluk a $$ keresztény jelvény sem. A légiói téglákból a legrégiebbek Pettauban készültek (13. sz.), az italiai 2. sz. légió téglái Cilii mellett találtatnak (Heilenstein, Loschitz); Maria-Raston, Leibnitzben és a Sülm völgyén a 14. kettős légió téglái kerülnek elő. Hadi és postai czélokra széles, jól czementezett útak szolgáltak. Az egyik vonal lent haladt Emonából Ciliibe, innen előbb együttesen húzódott körülbelül a Rötschach-Grabenig s ott szétágazott nyugatnak Juenna és Virunum (Jaun-völgy, Zolfeld), keletnek pedig Poetovium felé; az utóbbi helyen csatlakozott hozzá a Sirmiumba, Savariába és Aquincumba vezető út. A marburgi mezőn át az út iránya Solva felé tartott, de ez már kevésbbé volt fontos, mint a keleti vonal. Fönt a felvidéken át azonban a Dunához