Seite - 93 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

93 vezető legrövidebb út vonúlt, és ez volt köztük a legmerészebb. Áthaladt ez a Scheifling melletti hatalmas fensíkon, a Pölshalson, a Hohentauern zord vidékein, a Trieben melletti szoroson és Hasseck mellett bukkant ismét ki. Mindamellett nagyon is kevés mérföld-oszlopot és útféli követ sikerűit itt találni; a felvidékről egyetlen egyet ismerünk, a tartomány alsó részéből pedig összesen 17-et. Ezek Trajanus császár korától Gratianus koráig vagyis Kr. u. 98-tól 368-ig valók. Ezen időn túl rohamosan pusztúltak az útak. Elképzelhetjük, hogy hosszú idők gondozása által az útak mellett levő helységek — ellentétben a falvakkal, mint pl. Stubalm-szoroson 2.773 lábnyira a völgy talajától — mindenek előtt pedig a postai állomások milyen jól el voltak látva ven- déglőkkel, poetoviobeli és solvai bort mérő korcsmákkal, úgy szintén a vidéken szokásos gabnafélék rakodó helyeivel, menedékházakkal, kocsi- színekkel, ló- és öszvéristállókkal, továbbá postahelyiségekkel és irószobák- kal, melyeket különféle polgári és katonai felügyelők és szolgálattevők, főképen feszes veteránok láttak el. Római érmeket 250 különböző helyen ástak ki, a mennyire ezen leletekről mintegy száz év óta tudomást szerezhetünk. Részint tömegesen lelték e pénzeket, mint példáúl Cilii, Frasslau, Anderburg kastély, Zirkowitz (aranykincs, melyet Kr. u. 87. évben ástak el), Dornfeld mellett, továbbá Pichla-Perbersdorfban, a Sass-völgyben, az Anger melletti Rosseggben, Pregben (268. után) és Mürzzuschlagban (243. után elrejtve), majd pedig és gyakrabban egyenként találták. Természetesen a városokra esik a legtöbb. Celeja Augustustól justinianusig mutat föl érmeket, Poetovium meg épen Caesartól IX. Mihály ig (1329), Solva pedig Augustustól Andronicusig. A 29 családtól származó köztársasági pénzek közül legrégiebbek kerültek Celejában elő, 114 vagy talán 233 évvel Kr. előtti időből, ha ugyan ezen érmek épen újdonatúj korukban kerültek ez országba. Itt találkoztak azok ősrégi előzőikkel, a kelta tetradrachmákkal, a makedon-illyr ezüst- pénzzel. A legszámosabb és legkülönfélébb érmeket I. Constantius császár uralma terjesztette itt el; Nérótól vissza felé már minden éremnem ritka. Igen számos lelőhelyen elszórva, a legnépszerűbbnek tűnik föl, hogy úgy mondjuk, Trajanus. A legrégibb aranypénzek Tiberiusig vezetnek vissza, a legtöbb pedig Vespasianusig ; egy fölötte ritka darabon Gallienus neve van. A stiriai föld mindössze több mint 2.300 különféle éremfajt takart, köztük 118 császári és 25 császárnéi érmet. Nem ritkán találunk e mellett