Seite - 97 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

97 dalommá egyesülni, melynek uralkodója a frank Samo volt. De halálával ez az állam szétbomlott; a karantánok azonban megoltalmazták önállósá- gukat az avarok ellen. Mikor ezek a VIII. század derekán kísérletet tettek, hogy a karantán szlávokat újra meghódoltassák, az utóbbiak kénytelenek voltak szomszédaik, a bajorok felsőbbségét elismerni; magok a bajorok viszont a frank törzs felsóbbsége alatt állottak. Tasziló bajor herczeg azonban függetleníteni akarta magát a frankoktól s e végből az avarokkal lépett frigyre; de Nagy Károly frank király 788-ban letette s herczegségét a karantán szlávok területével együtt a frank birodalomba kebelezte. Kevéssel ezután Nagy Károly az avarokat szintén legyőzte s ezzel Karantániában is megszilárdította a frank uralmat. Azon időben, midőn Karantánia a nagy frank államszervezet kötelé- kébe lépett, Stiria szláv ország volt, ámbár a szláv népesség nem mindenütt volt egyenlően sűrű; Felső-Stiriában néhol nagyon csekély volt telepei száma. Helylyel-közzel lakott a római lakosság maradványa, melynek emlékét némely név máig is őrzi. De számos hegyorom, folyó és helység a szlávoktól új nevet kapott, mely nevek a jelenkorig fenmaradtak. A szlovének, mikor a keleti Alpesek országaiba bevándoroltak, még pogányok voltak s megtérítésök kiválóan a bajorok által történt. A bajorok egyházuk szervezetét Szent Bonifácziusnak köszönik, ki az országban négy püspökséget állított, azok közt a salzburgit. Virgilius salzburgi püspök (745-től 784-ig), ki születésére nézve irlandi volt, térítőket küldött Karan- tániába s megnyerte a népet a kereszténységnek. Buzgalma a „karantánok apostola" melléknevet szerzé meg neki. Az aquilejai patriarkhák szintén részt vettek a térítés művében. Nagy Károly császár 81 l-ben az aquilejai és salzburgi egyházmegyék határáúl a Dráva vizét tűzte ki. Ettől kezdve a frank birodalomba kebelezett Karantánia sokáig harczias családok vállalkozó kedvének szolgált térül, hol bőven lehetett dicsőséget és birtokokat szerezni. Nagy számmal költöztek be németek, leginkább bajorok, de frankok és szászok is ; a frank és utóbb a német királyok puszta, uratlan vidékeket, melyeket államjószágnak tekintettek, tulajdonúi vagy hűbérűl főpapoknak, klastromoknak és érdemes világiaknak adományoztak, kik azután jobbágyaikkal és rabszolgáikkal a földet mívelés alá vették, falvakat alapítottak és templomokat építettek. Különösen Salzburg nyert Stiria mai területén dúsgazdag javakat : Leibnitz és Pettau termékeny síkságán, az Enns és a Sülm völgyében, a Rába és Sottla mentén voltak a salzburgi st. 13