Seite - 98 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

98 érseknek birtokai. Számosak az olyan helynevek, melyek régi alakjokban világosan mutatják német alapítójuk vagy birtokosuk nevét. Viszont azon nevek, melyek hart-tal („hart" erdőt jelent), reit-tal, schlag-gal vagy moos-zal végződnek, az erdős vagy mocsáros vidékeken történt telepítéseket jelzik. Azon helyek, melyekből a szlávok a németek elől hátráltak vagy melyekben ez utóbbiak magukba olvaszták amazokat, megtartották szláv nevöket, vagy pedig a változásoknak megfelelően valami jelzőt kaptak, így például az ország mostani fővárosát egy ideig „Bajor-Gráczu-nak nevez- ték, mely névben a „grácz" szláv szó és várat jelent. Stiria ekképen egészen új népességet nyert, szlovént és németet, melyek ma is lakják az országot. Nagy Károly utódai alatt a frank birodalom rohamos hanyatlásnak indúlt s 843-ban három részre osztatott, melyből a keleti, a keletfrank, később német birodalom, Német Lajosnak jutott. Ez Bajorország és Karan- tánia kormányát fiának, Karlmannak engedte át, ki azt utóbb természetes fiára, Arnolfra ruházta. Arnolf 888-ban a keletfrank birodalom királya lett, s Karantániát rokonának, Luitpoldnak adta át. Akkor jelentek meg a kelet- frank birodalom délkeleti határszélén a magyarok, kik rabolva bejárták Karintiát és Bajorországot is. E küzdelmes időkben visszaállíttattak a herczeg- ségek, melyeket Nagy Károly eltörölt, s Luitpoldnak a fia, Arnolf, lett Bajorország herczege. A X. század folyamán erélyes német királyok gátat emeltek a magyarok betöréseinek s ellenök való védelműl a határon őrgróf- ságokat szerveztek; ilyen keletkezett a mai Felső- és Közép-Stiriában is Karantán őrgrófság névvel. Karintiát és Bajorországot ez időben hol együt- tesen, hol külön választva kormányozták; de amaz körülbelül az ezredik évtől kezdve önálló herczegséggé lett. A karantán őrgrófság feje a XI. század kezdetén Adalbero volt az Eppensteinok gazdag családjából; 1012-ben ő lett Karantánia herczege is, de 1035-ben, állítólag felségárúlás miatt, mindkét méltóságát elvesztette. Az őrgrófságot ekkor újra külön választották a herczegségtől s Arnoldnak adományozták, ki a Traun vidékén Wels és Lambach körűi nagy birtokú nemzetség ivadéka volt. Adalbero korában a gazdag Adala grófné fiával, Aribo salzburgi diakonnal, ki később Mainz érseke lett, Leoben mellett Gössben Szent Benedek rendű apácza-zárdát alapított, mely csakhamar nagy tekintélynek örvendett. Ez a klastrom, melynek alapítását II. Henrik császár 1020-ban erősítette meg, az első volt az országban.