Seite - 111 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

Ili uralkodott. De az ő korában pusztított Stiriában is az a rettenetes járvány, melyet fekete halálnak neveztek. Egész falvak kihaltak, kereskedés és ipar pangott, ide-oda zarándokoltak a vezeklők, kik nyilvánosan ostorozták magukat, hogy az Isten haragját megengeszteljék. II. Albert uralkodása alatt lépett előtérbe az a stájer nemzetség, mely később nem sejtett magasba emelkedett. Sanneck szabad urai — die Freien von Sanneck, — kik nevöket Sanneck váráról kapták, mely a Sann völgyé- ben Frasslaunál egy magában álló ormon épült, ma azonban romban hever, tulajdon- és hűbérjószá- gokkal birtak Alsó-Stiriá- ban és Krajnában s egy- úttal Oberburg zárda tiszt- tartói voltak. Sanneck Ulrik, ki mint katona sokat szolgálta a Habsbur- gokat , Heunburgi Kata- lint , ama Gertrud her- czegnő unokáját vette nőül, kiről mint az utolsó Baben- bergnek, II. Frigyesnek unokahugáról fentebb már megemlékeztünk. Ulrik fia, Frigyes, a Heunburgok kihaltával 132 2-ben e dús- gazdag család javainak egy részét örökölte s 1333 körül megszerzé Cilii várát és városát is. E mező- városban számos rom tartotta fenn a római Celeja emlékét. Ezt a Frigyest 1341 ápril havában Bajor Lajos király Cilii birodalmi grófjává tette. II. Albert nagyra törő fia, IV. Rudolf, csak hét évig (1358—1365) uralkodott s Windischgrazot szerezte meg az aquilejai patriarkhától Stiriának. Két testvére, III. Albert és III. Lipót, kik a trónon követték, 1379-ben megosztoztak birtokaikon, minek következtében a Habsburgoknak két ága, az Albert- és a Lipót-féle keletkezett. A dicsőségre vágyó és vállalkozó természetű Lipót kapta Stiriát, Karintiát, Krajnát, melyekhez új területeket szerzett. Svájczban, a sempachi csatában esett el (1386). Négy fia maradt: Nyájas Vilmos, Büszke Lipót, Vas Ernő és Frigyes, kit később „üres Nyájas Vilmos herczeg.