Seite - 116 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

118 vezettek, délután három órakor bezárták a város kapuit, Baumkirchert és Greisseneckert elfogták s még az nap este lefejezték. Néhány párthívök fog- ságra vettetett, Baumkircher holtteste később Szalonak várába szállíttatott. Kilenczszer törtek be az ozmánok III. Frigyes császár uralkodása alatt Stiriába, de a legkegyetlenebbűl 1480-ban garázdálkodtak. Ekkor Karintiá- ból hatoltak a Felső-Mura völgyébe, néhány mellékvölgyet is bebarangoltak s Brucktól délre fordultak Grácznak. Templomokat, zárdákat, nemesi udvar- házakat, falvakat és városokat elhamvasztottak vagy kiraboltak s senki sem tudott nekik ellent állani. A gráczi várhegyről fájdalommal kellett a császár- nak néznie, hogyan pusztítják el a főváros környékét. A rettenetes vendégek végre Radkersburgon át távoztak. Ugyanazon évben a sáskák seregestül lepték el az országot, a pestis pedig ezreket vitt sírba. A gráczi domon egy fresko-kép tűnteti föl az ínséget, melyet akkor a „három istencsapás" előidézett. De a magyarok, kikkel a császár ismételten háborút viselt, szintén gyakran pusztították az országot, mely csak Hunyadi Mátyás király halála (1490) után szabadult meg tolok. Három évvel később a császár is elhunyt. III. Frigyes Gráczban gyakran és szívesen szokott volt tartózkodni, a várost újra megerősítette s ott várkastélyt és templomot — a mostani domot — épített. Fia, I. Miksa ( 1 4 9 3 — a l a t t békésebb idők következtek. Már III. Frigyes korában sokat panaszkodtak a zsidók uzsorája ellen; nekik tulajdonították részben okkal, részben ok nélkül az elharapódzott gazda- sági hanyatlást; eltávolításukkal remélték tehát az ország régi virágzását visszaállítani. Már ekkor sokkal gyakrabban gyűltek össze a rendek adót megajánlani, mint régebben, de kétségkívül még többet kellett volna megszavazniok, ha a zsidók nincsenek, kik mint a „kamara szolgái" igen tetemes adó fizetésére köteleztettek. Mindazonáltal a rendek kiűzésöket kívánták Miksától; a császár beleegyezett s 1496 márczius 19-én kiadta a rendeletet, hogy a zsidók 1497 vízkereszt napjáig távozzanak az ország- ból. Az ekkép elmaradó zsidóadó fejében a rendek 38.000 forint fizetésére kötelezték magukat. A zsidók kiűzésének még az a következménye is lett, hogy Miksa kormánya, mely folyton pénz szűkében szenvedett, csaknem évről-évre új pénzbeli követelésekkel volt kénytelen a rendek elé lépni s így ő alatta vették kezdetüket a rendes adók; adókönyvek már 1516-ból maradtak fenn, 1525-től kezdve pedig szakadatlan sorrendben megvannak.