Seite - 118 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

120 Utódai, két unokája: Károly és Ferdinánd, a császár halálakor távoli országokban tartózkodtak; az osztrák tartományok egy küldöttsége Spanyol- országba ment, hogy az idősebbet, Károly spanyol királyt a trón elfoglalá- sára hívja föl. Az örökösök előbb meghatalmazottaik által fogadták Stiria hódolatát. De 1521 július havában Ferdinánd főherczeg, kire testvérbátyja az osztrák országok kormányzatát bízta s ki Anna magyar királyleányt vette nőül, maga megjelent Gráczban, hol a rendek bemutatták neki hódolatukat. 1522-ben a két testvér szerződésre lépett, melynek értelmében a Habsburgok összes német országai Ferdinándra szállottak. 1525-ben Felső-Stiriában parasztlázadás támadt, melyet az elaggott Dietrichstein Zsigmond főkapitány nem volt képes leverni. Csak a főherczeg mezei hadainak parancsnoka, gróf Salm Miklós állította helyre a rendet, mi közben Schladming virágzó városka fölperzseltetett s csaknem nép- telenné lett. Bécsnek 1529-ki ostroma után a törökök pusztították az ország éjszaki részét, 1532-ben pedig Szulejmán szultán vezette Stiriába rabló hadait Kőszeg vára alól, melyet megvívni nem tudott. De nem mert rohamot intézni a főváros ellen,, hanem a Mura balpartján délnek vonúlt s Pettaunál távozott az országból. Stiria ezután sokáig ment maradt ugyan a törökök rabló betöréseitől, de a harczokban, melyeket Ferdinánd folytatott velők, a stájerek is vitézül részt vettek. 1. Ferdinánd korában hatoltak be Luther Márton tanai az országba s a fejedelmi tilalom daczára a nemesség, a polgári és parasztosztály körében annyira elterjedtek, hogy már a század közepe táján a katholikus egyház csaknem egészen háttérbe szorúlt. Ferdinánd 1564 július 25-én húnyt el. Két évvel később követte őt a sírba a híres Herberstein Zsigmond is, a ki I. Miksa és I. Ferdinánd alatt mint államférfiú és tudós nagy hírnévnek örvendett. Ezen uralkodók megbízásából nagy útazásokat tett messze földön, Dániában, Svájczban, Spanyolországban, Magyarországban, Lengyel- és Oroszországban s értékes följegyzéseket hagyott hátra. Halhatatlanná tette őt sokszor kiadott és számos nyelvre lefordított műve, a „Moscovia", melyben Oroszország földrajzát és történetét, alkotmányát és közigazgatását, népei erkölcseit és szokásait nagyobbára saját szemlélete alapján leírta, s ezzel a czári birodalmat a tudománynak megnyitotta.