Seite - 121 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

123 elején meghiúsultak, 1571-ben nőül vett. Mária főherczegasszony erélyes asszony volt s férjének, utóbb meg fiának politikai irányára a legnagyobb hatást gyakorolta; ő volt a katholikus reactio főtámasza Belső-Ausztriában. Vele egyszerre jelentek meg Stiriában a jezsuiták s az 1573-ban Gráczban alapított gymnasiumban, melyhez csakhamar nevelőintézetképen a convictus járult, kezdték meg a versenyharczot a tanuló ifjúságért a protestáns ren- dektől alapított (1571 — 1573) iskolával, melyen neves német tudósok, mint a rostocki Chyträus Dávid, a lipcsei Osius Jeromos, a hassziai Homberger Jeremiás működtek. Uralkodása első szakában a főherczeg nem tett nagyobb izgatottságot keltő lépést a protestáns nemesség ellen, mert nem nélküiöz- hette közreműködését a törököktől folyton fenyegetett Belső-Ausztria katonai biztosításánál. Sőt a mura-brucki kiküldött gyűlésen egész odáig ment, hogy megengedte az evangelikus isteni tiszteletet állandóan alkalmazott lelkészek által és belenyugodott, hogy evangelikus iskolák tartassanak fenn Gráczban, Judenburgban, Laibachban és Klagenfurtban, sőt a polgárok lelkiismereti szabadságát általában elismerte, ha a prédikátorok a katholikus egyház ellen való minden támadástól tartózkodnak; a rendek, mint eddig történt, ezután is szabadon gyakorolhatják vallásokat; de ez engedmények Írásbeli szövegezésétől megtagadta aláírását. Azon kijelentést pedig, hogy az enged- ményeket a maga és utódai nevében tette, a rendek által készített s eléje terjesztett jegyzőkönyvben kihúzta. A megütközés, melyet a brucki esemé- nyek a katholikus világban keltettek, a diadal öröme, melyet ez után a protestánsok tanúsítottak, Mária főherczegné és stájer rokonsága sürgetései Károlyt arra indították, hogy uralkodása tíz utolsó évében több erélylyel karolja fel a katholikus érdekeket. Udvartartásából teljesen kizárta a protestánsokat s megtiltotta a gráczi polgároknak, hogy gyermekeiket a protestáns iskolába küldjék. Az elégedetlenség tehát egész haláláig nőttön-nőtt, s több ízben erőszakos kitörésre is jutott. Károly főherczeg volt a határőrvidék szervezője. Rendezte az a mögött fekvő belső-ausztriai országoknak az őrvidékhez való viszonyát; az őrházak egész sorát állította föl, elegendő őrségökről gondoskodott, a róla elnevezett Károly város várát fölépítette s Grácz „fővárat44 szilárd bástyák és kapuk építésével erősítette meg. Mindezen vállalataira és intézményeire a rendek- nek jelentékeny összegeket kellett megszavazniok. A pénzen kivűl az ország ellenséges támadás esetén bizonyos számú lovas és gyalog katonát volt köteles kiállítani. A földesurak birtokaikhoz képest 643 lovat, és 2.000 16*