Seite - 121 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7
Bild der Seite - 121 -
Text der Seite - 121 -
123
elején meghiúsultak, 1571-ben nőül vett. Mária főherczegasszony erélyes
asszony volt s férjének, utóbb meg fiának politikai irányára a legnagyobb
hatást gyakorolta; ő volt a katholikus reactio főtámasza Belső-Ausztriában.
Vele egyszerre jelentek meg Stiriában a jezsuiták s az 1573-ban Gráczban
alapított gymnasiumban, melyhez csakhamar nevelőintézetképen a convictus
járult, kezdték meg a versenyharczot a tanuló ifjúságért a protestáns ren-
dektől alapított (1571 — 1573) iskolával, melyen neves német tudósok, mint
a rostocki Chyträus Dávid, a lipcsei Osius Jeromos, a hassziai Homberger
Jeremiás működtek. Uralkodása első szakában a főherczeg nem tett nagyobb
izgatottságot keltő lépést a protestáns nemesség ellen, mert nem nélküiöz-
hette közreműködését a törököktől folyton fenyegetett Belső-Ausztria katonai
biztosításánál. Sőt a mura-brucki kiküldött gyűlésen egész odáig ment, hogy
megengedte az evangelikus isteni tiszteletet állandóan alkalmazott lelkészek
által és belenyugodott, hogy evangelikus iskolák tartassanak fenn Gráczban,
Judenburgban, Laibachban és Klagenfurtban, sőt a polgárok lelkiismereti
szabadságát általában elismerte, ha a prédikátorok a katholikus egyház
ellen való minden támadástól tartózkodnak; a rendek, mint eddig történt,
ezután is szabadon gyakorolhatják vallásokat; de ez engedmények Írásbeli
szövegezésétől megtagadta aláírását. Azon kijelentést pedig, hogy az enged-
ményeket a maga és utódai nevében tette, a rendek által készített s eléje
terjesztett jegyzőkönyvben kihúzta. A megütközés, melyet a brucki esemé-
nyek a katholikus világban keltettek, a diadal öröme, melyet ez után a
protestánsok tanúsítottak, Mária főherczegné és stájer rokonsága sürgetései
Károlyt arra indították, hogy uralkodása tíz utolsó évében több erélylyel
karolja fel a katholikus érdekeket. Udvartartásából teljesen kizárta a
protestánsokat s megtiltotta a gráczi polgároknak, hogy gyermekeiket
a protestáns iskolába küldjék. Az elégedetlenség tehát egész haláláig
nőttön-nőtt, s több ízben erőszakos kitörésre is jutott.
Károly főherczeg volt a határőrvidék szervezője. Rendezte az a mögött
fekvő belső-ausztriai országoknak az őrvidékhez való viszonyát; az őrházak
egész sorát állította föl, elegendő őrségökről gondoskodott, a róla elnevezett
Károly város várát fölépítette s Grácz „fővárat44 szilárd bástyák és kapuk
építésével erősítette meg. Mindezen vállalataira és intézményeire a rendek-
nek jelentékeny összegeket kellett megszavazniok. A pénzen kivűl az ország
ellenséges támadás esetén bizonyos számú lovas és gyalog katonát volt
köteles kiállítani. A földesurak birtokaikhoz képest 643 lovat, és 2.000
16*
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Stiria, Band 7
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Stiria
- Band
- 7
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1890
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 436
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch