Seite - 132 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

134 osztrák tartományok kormányzatában II. József alatt érte el tetőpontját, ki még a főkapitányi állást sem töltötte be, s Bécsbe vitette a stájer herczegi süveget is, mely régóta egyszerű történeti emlékké vált. A rendi reactio, mely utódjának, II. Lipótnak annyi bajt okozott, Stiriában is kitörésre jutott, de némi izgatott viták után a kormány teljes győzelmével végződött, mely a rendeknek egy parányit sem adott vissza azon jogokból, melyeket lassanként tőlök elszedett. A vallási mozgalom, mely a XVII. század második felében úgy szólván kihaltnak látszott, a salzburgi protestánsok kiűzésével új lángra lobbant, s mindenek előtt az Enns völgyében éledt föl, hol egyszerre egész községek (Ramsau) evangélikusoknak nyilvánították magokat. Azzal igyekeztek a mozgalmat elfojtani, hogy a német birodalomból jövő izgatókat nyomozták, azon egyéneket pedig, kiket sehogy sem lehetett a katholikus vallásra vissza- téríteni, Erdélybe való kényszerű áttelepítésre (transmigratio) Ítélték, hol külön községeket alkottak. Mária Terézia alatt is többször történtek ily átköltöztetések. Csak II. József türelmi pátense (1781) fejezte be a kétszáz esztendős küzdelmet, mert megadta a protestánsoknak a jogot, hogy egyház- községeket alakítsanak s ott vallásukat háborítatlanül gyakorolják. A XVIII. században — kivéve a kuruezok 1704-ki betörését — Stiriát nem pusztította külső ellenség. Csak a század végső éveiben zavarták meg békéje boldog korszakát a francziák. Az a hadsereg, melylyel Bonaparte Napoleon 1796-ban és 1797-ben egész Felső-Olaszországot meghódoltatta s az osztrákokat számos csatában és ütközetben visszaszorította, a régi császári úton Karintiából nyomúlt az országba. 1797 április 4-én Bonaparte stájer földön Scheiflingban állott. Április 7-én Judenburgból fegyverszünetet kinált Bellegarde és Merveldt osztrák tábornokoknak, de már előbb, Klagen- furtból intézte Károly főherczeghez az úgy nevezett „bölcselő44 levelet, mely- ben a békekötésre való készségét a humanitás szempontjából igyekezett bizonyítgatni. Bécsben Thugut miniszter és Károly főherczeg fővezér meg- győződése ellenére elfogadták Bonaparte ajánlatait; egyelőre 6 napi fegyver- szünet jött létre, mire Göss klastromban értekezletek tartattak, s végűi április 18-án az Eggenwaldok kerti lakában Leobenben aláírták az előzetes békét. E közben a francziák előnyomúltak a megállapított határvonalig s megszállották az ország fővárosát, hol az összes császári hatóságok távoz- tával a közügyek vezetésére ideiglenes országos bizottság alakíttatott. Maga Napoleon két napot töltött Gráczban s főhadsegéde, Beaumont útján az