Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

156 a jellemet mutatják, mint a többi havasi tartományokban, azért is itt csak néhány lényeges és jellemző szokásra fordítsunk figyelmet. Miután a „kérő" (Bittelmann) jól végezte dolgát s nem vitt magával, mint Közép-Stiria némely vidékén mondani szokás, egy „kötet szalmát" (Scholpass), akkor „nézőbe" mennek, s végre, ha már minden rendben van, lakodalomra hívogatnak. Ezt a „hívogató" viszi végbe, kit sokszor maga a vőlegény is kisér, még pedig gyakran rigmusos mondókával ; az alsóbb osztályokban néha a vőlegény és menyasszony mennek hívogatni, mikor aztán kiháza- sítási ajándékokat is gyűjtenek. Az a szokás, hogy elsőben a menyasszonyt hívják meg, ki azonban elbúvik s úgy kell megkeresni, kiváltkép éjszak- keleti Stiriában fordúl elő. Hasonlókép szokás még némely helyen, hogy a vőlegény elé, ha a vendégekkel a menyasszonyért megy, előbb a nő-cseléd- séget s csak utoljára vezetik magát a menyasszonyt. Egy másik régi szokás uralkodott még e század elején a „Murboden" vidékein; ugyanis a legelő- kelőbb lakodalmas vendéget a szűzi szobácskába vitték a teljes pongyolában lévő menyasszonyhoz s vele mindaddig egyedül hagyták, míg az menyegzői öltözködésével készen nem lett, mire aztán a menyasszony, a bezárt ajtó kinyiiván zörgetésére, elhagyta a szobát; a szülők által ily bizalommal megtisztelt vendéget meg arra kérték, hogy még maradjon s ott bent költse el egyedül és háborítatlan a reggelit. Az Enns völgyében a közös reggelinél egy kolbászt, melyen drótot húztak végig, szoktak a menyasszony elé tenni, hogy vágja szét; de, mivel ez erős dolog, e kötelezettségtől némi borravalóval igyekszik szabadúlni. Az útnak elzárása, a merre a lakodalmas nép vonúl, a lakodalmasház eltorlaszolása, valamint a „menyasszonylopás" is templomba menet, vagy onnan jövet még nagy divatban van; utóbbi a vőlegény iránt tanúsított nagy becsület s egyúttal jó előjel a jövendő házaséletre. Az ó-germán „szeretetital"-lai egyező „János áldása" szokásának mindig és mindenütt hódolnak. Apró fánkoknak az „örömanya" által a nézők közt elosztása is még szokásban van néhol Közép-Stiriában, hasonlókép a Wechsel tájékán az, hogy a menyasszony egy kenyérből szeleteket vagdal s a körülálló nép közé dobálja hátra felé; ennek az a jelentése, hogy az új asszony sohase lásson kenyérből szűköt a házában. El van terjedve a „káposzta-sózás" szokása is. A lakodalmi vendégségen a menyasszony helye rendesen az örömanya és nyoszolyó közt van; nem szabad magának nyúlni a tálba, hanem az előbbivel tetet minden ételt a tányérjára. Sajátságos szokás uralkodik a