Seite - 164 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

164 összes birtokát, minden határkőnél megmondja a szomszéd birtokos nevét, keményen arczúl üti, hogy jól megtartsa a határt s majd el ne mozdítsa s ne igyekezzék ily tilos úton gyarapítani birtokát s gazdagodni. Nem felejti el ilyenkor a gazda eszébe vésni fiának azt a nép szigorú jognézetén alapúló, mélyen meggyökerezett hitet, mely szerint az, a ki egy határkövet elmozdít, halála után mindaddig nem talál nyugodalmat a sírban s mint kóbor léleknek fejetlen tüzes ember képében kell járnia éjszakánként, míg a kő igazi helyére vissza nem kerül. A néphitnek mindezen nyilatkozványaiban mély ethikai értelem rejlik, a nép kedély- és gondolatvilága tükröződik. De még inkább áll ez az egy- házi ünnepekhez fűződő mély jelentésű szokásokról, ősrégi vélekedésekről és mondákról; itt mutatkozik a népélet igazán az ő egyszerű szellemi virá- gában, felötlő jelenségekben és érdekes vonásokban való gazdagságában. Ott van mindenek előtt a karácsony, Krisztus születésének dicső ünnepe. Megkezdi a karácsonyi cyclust az advent, mikor a tartomány felső részében elterjedt szokás a Boldogságos Szűznek és Szent Józsefnek képeit házról házra hordozni, a mellett imádkozni és éjszakára égő lámpácskát állítani eléjök. A Tamás-, karácsony-, Szilveszter- és vízkeresztéj „jövendölő éjek" (a három utóbbit így is hívják : „Rauchnächte"). A számos jövendölő módok közül legyen itt csak a Muraföldön szokásos „ vágó-tőke-nézés u. Ez a vágó tőke hosszában ketté van fürészelve, gömbölyű oldalával lefelé s négy lábon áll, és húsvágásra mire használják; felső sima lapján karácsonyéjjel a tizenkettedik óra első és utolsó ütése közt látni lehet múló képben a jövendőt. Általában a karácsonyéj mindenkire titkos varázserővel hat; hallhatja az ember akkor az állatokat beszélni, a misén megismerheti a boszorkányokat, kincseket találhat, ördögöt idézhet, stb. Számosak a mon- dák, melyek erről a nép ajkán élnek, mint példáúl az „arany borjútt-ról az Eisenerz-vidéki Lauskogelen, a „gansteini gyermek"-ről, stb. A Rába- völgyében egy különös nemét ismerik az ördögidézésnek, melyet úgy hívnak, hogy „Fornichsamborsen44. István-napkor a víz és a só egyházi szentelése történik ; mind a kettő elismert óvószer boszorkányság és ördöngös mesterségek ellen. Különös csudatékony hatása van a másnap szentelt „János-boru-nak is. A felső Enns-völgyben e napon a „szeletezéstt („Schwartlingschneiden44) szokásos. T. i. meghívják az ösmerősöket, hogy a gyümölcskenyérből egy szeletet