Seite - 167 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

167 házioltár alatt főhelyen ül, beszédet tart, igazságra és becsületességre inti, aztán átadja neki a tányért poharastul virágostul és a hivatalos okmányokat. E cselekvény közben mindnyájan fölállnak, a házajtón pedig három hatalmas ütés dördül; tizenkét gyerek durgatja az ajtót egy három méter hosszú, két felől hat „fogantyúval" ellátott fenyődoronggal, a bírói méltóság és vagyon-átengedés jelképével, ezt aztán ismétlik a többi falubeli birtokos ajtaján s utoljára az új bíró házánál, hová a dorongot bedobják, s az ott marad egy évig. Ekközben zavartalanúl foly a lakmározás. A bírótétel. A farsang a víg kedvű, életvidor stájerre nézve az öröm ideje, vidám mulatságok és vígalmak forrása. A farsang-vasárnapnak keleti Stiriában „Burschensonntag", s a rá következő napnak „Foasti Montag" a neve; a felső Muravölgyben „bódult" hétfőnek is, közönségesen azonban „béka- hétfődnek hívják, mert ha ezen a napon fonnak, a békák a következő lentermést lerágják. Általában az utolsó három farsangi napon mentül kevesebbet kell dolgozni, mert különben „a jószág megbódul"; ugyancsak járják is a tánczot, mert : „Ha a paraszt vígan tánczol, jó év lesz egészen, Szépen bokrosodik a zab s a rozs nyomós lészen."