Seite - 177 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7
Bild der Seite - 177 -
Text der Seite - 177 -
177
Némely tó minden évben megkívánja a maga áldozatját; bennök lakik
a „vízi ember", rendszerint félig ember, félig hal. Neki tulajdonítja a nép-
monda többi közt az ausseei sóbánya és az eisenerzi gazdag vasércz-telepek
fölfedezését. Az Eibiswald melletti Hartenicken tanyázott egy „tavi ember",
ki azonban a nedves elemével együtt elköltözött s a Dráván túl a Bacher-
hegységen telepedett meg; a Wasen várkastélynál Wildon közelében egy
vízi embert fogtak, a ki alattomban fel-felöntött a borból az ottani vár-
pinczében. A leopoldstcini tó habjaiba igézett vízi embert ragadozóállat fejű
és tüzes szárnyú szörnyetegnek festi a népmonda. E szörnyhez hasonló a
Salzkammergut tavaiban tanyázó „vízi asszony", ki mint végtelen hosszú
fűzöld „tavi féreg" ragyogó ezüstcsíkosan úszik a tó tükrén. Másformák
azonban a „vízi leányok" a patakokban, folyókban és csillámló tavakban,
gyönyörű teremtések, kik varázs énekökkel ártatlan ifjakat a partra csalnak,
aztán átfogják őket dagadó karjukkal s levonják a nedves mélybe, hogy
velők a csillogó kristálypalotában bízvást szeretkőzhessenek.
Mély erdei szakadékokban és a felső-stiriai szikláshegység tövében,
melyekről lerohannak a hegyi patakok, és a hol a vízpor csillog a nap-
fényben, meg-megjelennek a bájos „erdei" vagy „vadleányok" és „hegyi
kisasszonyok", egész testüket körűihullámzó arany hajukat szivárvány-fésűvel
fésülik s a mellé gyönyörűen dalolnak. Sokat beszél róluk a monda, hogy
mikép tettek jót az emberekkel, de mikép állottak szörnyű boszút is azokon,
kik parancsukat áthágták, vagy őket megbántották. A „Mehlstübl"-en a
Mürz völgyében lakoztak a tündér „Mehl-szüzek" s a szegény favágókat
jól tartották étellel, itallal; a Lebernfeld-en Kirchbergnél mutatkoztak
az úgy nevezett „Müerfräuln"; a Heiligenkreuz melletti Fritzenkogelben
tanyáztak a „földalatti némberek" és a Straden melletti Waldrastein-on
a jótékony „Unifrauen"; az erdők félhomályában pedig az „erdei nők"
járnak suhanva s a három kereszttel jelölt fatörzseken keresnek oltalmat
az ördög ellen.
A „Berchtl"-ról már másutt volt szó. Az ő isteni alakjával találkozunk
a „fehér asszony"-ban is, ki mint bekövetkező halálesetek előhírnöke Gross-
Lobming, Than, Wildon váraiban s egyebütt jelentkezik; Eggenberg várában
mint „szürke szűz" jelent meg. Vele rokon mondai jelenség az úgy nevezett
„Lahnwaberl" ószerű öltözetben, övén kulcscsomaggal; kereszteletlen gye-
rekekre les s a vízbe viszi őket; néha éjjel mint bolygó fény tűnik föl s a
„szilaj vadászat"-ot is vezeti. Egy más, a tartomány közép részében ismeretes
st. 23
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Stiria, Band 7
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Stiria
- Band
- 7
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1890
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 436
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch