Seite - 178 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

178 mondai alak a „Nachtahnl", kinek bűvös-bájos külseje, de vas keze van, melylyel a csúfolkodóknak pofleveseket osztogat, hogy csak úgy hullanak a szikrák ; tisztára mossa a piszkosan eltemetettek ruháját s szárogatja a holdfényen, a miért „ mosóasszony "-nak is nevezik. Felső-Stiriában ismeretes a „Thörin", egy karcsú, fehérbe öltözött, nagy tüzes szemű nőalak, hátra fordított lapátlábakkal; vizek mellékén szeret tartózkodni, a hol éjnek évadján mosással foglalkozik. Végre említsük még meg a keleti Stiriában ismeretes lúdlábú „Lutscherl"-t, ki a rosz gyerekeknek kivágja a sarkukat, a kisérteti „Dachsteinweibl"-t s az Alpeseken általánosan ismert boszorkányt (Trud, Drud). Fölötte számosak az ördögmondák. Az ördög rendesen mint zöld vadász jelenik meg, néha mint koldús vagy remete, mint fekete vagy tüzes lovag is szürke vagy tüzes fekete lovon. Egy ennsvölgyi mondában mint zöldessárgán szikrázó szemű kis emberke sárkányhúzta tüzes szekéren jár s lovacskáit, t. i. ledér nőket, egy kovácscsal térdökön megvasaltatja, hogy a meredek sziklacsúcsokon felmászhassanak. Különös mythosi jelentőségűek azon mondák, melyek az embereknek az ördög által kővé változtatásáról szólanak, mint példáúl az eisenerzi „papkő", a johnsbachi sziklakapu melletti „púpos szabó" mondája és több más. Az ördögöt mint építőmestert a fischbachi alpesekbeli „ördögkő" s a gráczi vár- és kalváriahegy keletkezé- séről szóló mondák stb. emlegetik; ezekhez csatlakoznak az „ördöghídak-", „ördögmalmok-", „ördögtemplomok-", „ördögárkok", „ördögbarlangok"- ról, meg az „ördögfürdőszobá"-ról szóló mondák. Az ostoba ördögről, a ki rá hagyta magát szedni, nem kevés monda szól; köztük legjellem- zőbb az „Amtmannsgalgen" mondája. Említést érdemlenek a „Szent Mihály lova húzásá"-ról, az „ördögűzés"-ről, az „ördögpatkó"-ról szóló mondák is, stb. Az ördög különféle állatok alakjaiban is szeret megjelenni, p. o. mint fekete kecskebak, mint holló, vagy más fekete tollú madár, mint fekete kutya, vagy tüzes róka; mint ilyen rejtett kincseket szeret őrzeni. Mint „Schrattel" az embereknek minden kivánt szolgálatot megtesz; jár aztán, mint „Hiedlbua" vagy „Gangerl", vagy mint „Nachtmann", „Spähmandl", „Haferschimmel" vagy „Galgenross", mint „Habergais", „Ohneweigl", „Hüengeist", „Schabbock" s még másképen. Ide tartoznak továbbá az úgy nevezett „Werwölfe" és „Strigholden", végre a boszorkányok is, kiknek leghírhedtebb gyülekező helye a „Hochstradnerkogel".