Seite - 181 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

181 idők is módosító hatást tettek jellemére. Az ősrégi karácsonyi énekek az egész német területen el vannak terjedve. De, valamint ezen dalfajnál, úgy egyéb énekeknél is ép oly kevéssé lehetséges valami szigorú helyi határ- vonás, a mily kevéssé gondolható ily szoros megkülönböztetés a tájnyelv színezetére nézve oly vidékeken, melyek más szomszéd tartományok határán feküsznek. Az említett karácsonyi énekek általában a bajor törzs egész havasi tartományában föltalálhatók; évtizedekkel ez előtt még énekelték a templomban, még ma is hallani őket faluhelyeken, házról házra járó legé- nyektől előadva. Semmiféle dalban sem nyilatkozik a naiv népkedély s a falusi humor oly kifejezőleg, mint e „jászol-" vagy „pásztorénekek"-ben, akár, midőn a karácsonyéjjeli rögtöni lármától és világosságtól megrettent paraszt először álmélkodik, majd így kiált föl : Az áldóját! eltalálom, mi dolog, Akár mindjárt egy pint borba fogadok, Vagy ha tetszik, egy jó pénzt is felteszek, Mi is lehetne más? Mint hogy a Messiás E világra született. Nosza mind az istállóba induljunk, Öt imádni lábaihoz boruljunk, Vigyen diót a kisdednek valaki, Adja ajándékba, Mert zokon esnék, ha Semmi sem jutna neki! Vagy mikor a jászolhoz siető pásztor megtalálja a Jézuskát s ily szókkal üdvözli : Mi dolog ez, uram Isten, E rosz fedél alatt itten Csoda dolgokat találok, A kis Jézust itt látjátok. Oh kincsem, kedvesem, Szívem tiéd legyen, Bár magammal vihetnélek, Igazán szerethetnélek ! Valami rendkívül szíves érzés rejlik e théma számos változataiban. Mily sürgő készséggel és megható bensőséggel ajánlják a pásztorok az újszülött gyermeknek szerény mezei ajándékaikat, a legjobbat, a mijök van : Én vajas kenyeret S kövér gidát viszek, Kását s almát, nemeset, Jó lépes mézet is, Ha csak keveset is, Vörös bort is, édeset! Hasonló módon éneklik meg tását a jászolnál és ajándékaikat. Te tojást szütyőben Zsírt is vele bőven, S egész gyümölcsvakarót, Hogy szűköt ne lásson A kicsi, s találjon Harapni s szopni valót! a „vízkereszt-dalok" a királyok látoga- Ezen énekek közül némelyek kevéssé