Seite - 182 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

182 tájnyelvi színezetűek; első feljegyzőjük valami egyházfi vagy iskolamester lehetett. Ugyanazt az óseredetiséget és naivságot találni azon dalokban, melyek más ünnepi alkalmakkor szokásosak, a lakodalmi énekekben, sőt a halotti panaszokban is. Nem csekély valódi bölcseség rejlik a művészi tekintetben néha esetlen strófákban, de a melyek azért igazán szívrehatók. Nem egy régi dal évszázadok óta úgy nevezett röpke-lapokra nyomtatva van elter- jedve a nép közt; senki sem tudja, ki csinálta, ki dalolta először. A tartomány felső részében, a hegyeken és völgyekben, a havasokon és az erdőkben megzendülnek a hetyke, széles kedvű „havasi-44, „favágó-44, „vadász-44 és „vadorzó-dalok44. Ha minden ember szereti hazáját: Stiria havasi lakója igazán szívvel-lélekkel csüng bérczein, a havasi életen, melyet oly gyönyörűen tud dicsőíteni. Gyöngy élet van a havason, j Menjen oda, a ki mehet, Nincsen párja annak, í Szíve örömére, Ott a legszebb pásztorlányok Még a ki holtfélen van is, És szép borjúk vannak. \ Fölfrissül a vére. A „Schwoagerin44, a pásztornő is kunyhójában a természet szépségeiről énekel a szellős tetőn és egy-egy hangos „újjantást44 küld a nap felé: Kora reggel, ha kél a nap, í A havasok ormát éri Beh öröm az élet, ; A nap első fénye, Elbámulom, mit az Isten Sűrű ködbe van borulva Oly gyönyörűvé tett; Lenn a völgyek mélye. Juhhé! De alant a faluban is megzendülnek a dalok, még pedig már „szombat- éjjel44, mely oly benső vonatkozásban van a szerelmi élethez, azért is énekli a legény : Örülök a szombatéjnek, akkor rózsàmho* mék, Hogyha járjuk a stájerest, forog mint a kerék. Felhangzik nem egy „utczai nóta44 is, s gyakorta amolyan „utczai versengéssé44 fajúi, melyben minden legény a maga babáját dicséri. Ez pedig ilyenkor csinosítja magát s ugyancsak kiöltözik, ha a kedvesét várja: Virág a mellemen, Virág kalapomon, Hányszor mondta rózsám, Hogy így tetszem nagyon. Ma néz ám még nagyot, Hogyha meglátogat, Illik a többihez A sötétzöld szalag.