Seite - 204 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

204 I nimm ma an Onrand, so, hiatzt hon f hn fest; Da Kastor is eh scha ganz narrisch fost g west — Do fliagt V auf mi scha so sickarisch on : I foli eini in Boch und da Hos schwimmt davon!" Magyarul : „Kasztorom egy meglőtt nyulat a patakba kergetett, De mert a part meredek volt, utána nem mehetett; Nincs mit tennem egyebet, mint magamnak lehajtanom, Szép vigyázva, ha a sültet megkerítni akarom. Letérdelek hát legottan, oldalamnál a kutyám, A ki már a mohó vágytól ugyan ugrál s tánczol ám. A nyulacska fennakadott valahol a bokrokon, Jól lehajlok s ő kelmét már szinte fülön foghatom. Még egy nagyot nyújtózom, most markomba vagy, gondolám; Mint ha esze veszett volna, úgy tett épen a kutyám; — Egyszerre csak nagy erővel reám dobban: én legott Lefordulok a patakba s a nyúl szépen elúszott!" Mély kedélyről, finom lyrai tehetségről tanúskodnak a tájkölteményei Kartsch Mária asszonynak, a ki Salzburgban született 1848-ban, a felső- ausztriai „Feldblcamln" (mezei virágok) költőjének a leánya, Kübler J. tájfestő unokája, s 1869 óta kindbergi lakos. Költői és művészi képesség ebben a nevezetes asszonyban is egyesültek és szép virágzásra fejlődtek. Kartsch Mária jóhírű virágfestő, s mint költő, mint elbeszélő, mind a táj- nyelvi, mind az irodalmi németségben, már sokszoros elismerésre tett szert. Schmölzer Jak. Ed. valamint Roseggernek, úgy Kartsch asszonynak is sok dalát megzenésítette, példáúl ezeket: „Almfricden", „Jagaliad", „Was n Steirer gfreut", „Abschied von der Alm", stb. Ime „Almröserln" czímű dala : „Hoch drobn in die Wänd Blüaht d* Almröserlstaudn, Balsd a Blüah willst daglenga, Muasst dih aufizsteign traun! Es wachsn a d' Röserln In Thai drunt, grad gnua! Um a Almblüah muasst extra A Schneid habn, mei Bua ! 'S is was Oagns und was Schöns Um die röserlat Blüah, Und a Almdiandl zliabn, Schätzt wol Koana dö Müah. Süassi Röserln in der Hüttn, Rothi Röserln auf der Wand San noh häufti gnua z'findn In schön Steirerland."