Seite - 207 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Stiria, Band 7

207 járásnak is dicsőségére és gyalázatjára írtak, feltalálható a maga helyén Socin A. következő művében: „Schriftsprache und Dialecte", Heilbronn 1888. Századunkban a nép daloló kedvét újra felköltötte a feledhetetlen János főherczeg. „Mint a havasok barátja s lakóik jellemének becsűlője, falusi örömeikben is részt vett, kiváltkép szívesen és teljes avatottsággal hallgatta a vidor és kedélyes népdalt : s ennek következtében keletkezett a stájer tánczoknak és daloknak ama sok gyűjteménye, melyek részint a tartományi levéltárban őriztetnek, részint magánosok kezei közt vannak. E gyűjtések a húszas években indúltak meg s a negyvenes évek végén a politikai események folytán maradtak abba. (Dr. Werte.)" Az ily dal- gyűjtők számára pályadíj-kitűzéséről s az 1840-ben Gráczban tartott neve- zetes népi dalversenyről Schiossar tesz említést. Az újabb gyűjtemények fölvették és sokkal gyarapították a régieket, s mai napság mint a stájer népdalkincs tárai a következők állanak elől : „Deutsche Volkslieder aus Steiermark", kiadta 188l-ben dr. Schlossar Antal (többnyire szakos dalok), „Almrausch" dr. Werle Antaltól 1884 (jobbára „Schnaderhüpfel"-ek), valamint az előbbitől „Steiermark im deutschen Liede" 1880 (túlnyomólag műköltészet) — nem feledve azt, a mi Firmenich „Germaniens Völker- stimmen "-je második és harmadik kötetében foglaltatik. A nyelvjárási szókincs szótári összeszedése is János főherczeg, Stiria fenséges pártfogója indításának köszönhető. Midőn ugyanis a főherczeg kérdőíveket bocsátott szét egy tartományi topográfiához, melyek már a nyelvet is szintén érintették, egyszersmind folio-alakú 27 levélre egy újfelnémet szótárt nyomatott és küldöztetett szét, hogy annak szélén kellő helyeken a megfelelő nyelvjárási kifejezések csatoltassanak. E szótárnak a főherczeg sajátkezű bejegyzéseivel ellátott példányát a tartományi levéltár őrzi. Ez irányban azóta a legfontosabb dolgozatok a következőkéi : dr. Fleckh János (meghalt), Meixner Antal, leibnitzi pap, Ferk Ferencz tanár és dr. Ilivof Ferencz kormánytanácsos Gráczban, Sonntag J. V. (meghalt), dr. Caspaar József Vordernbergben, Knaffel Nep. J. Felix Fohnsdorfban, Poppowitsch Ján. Zsigmond tanár (czédulákon a bécsi udvari könyvtárban) és Rosegger az ő „Heimgarten"-jében. E téren a legterjedelmesebb műnek az Unger Tódor gráczi levéltárnok tudományosan tervezett stájer szótára Ígérkezik, a mely már most mint tíz évi forráskutatás eredménye 13.000 czédulán 66.000-nél több adatot mutat föl. E kincshez nem kevéssel járúlt Zack Victor gráczi tanító.